Idézetek dalszövegekből
Valami szomorú dallam hangjai halkan Kísértenek éjszakákon át. Velem vannak, és együtt Dúdolgatjuk a halál dalát.
Néha mindenki elkövet néhány hibát, De ha magadba nézel, és azt látod, hogy A szíved tiszta, akkor Jó az út, amin jársz, és többé Ne is fordulj vissza.
Soha ne zárd be az ajtót, ha újra kopog a múlt. Bárhol is élsz, el ne felejtsd, hogy az út hol indult.
Érted vagyok, és te értem vagy, te értelmet és fényt adsz minden napnak. Szeretlek én, és kettőnk dolgán nem változtat többé senki már.
Szerelmes az elmúlásba Minden a világon, Engem csak te menthetsz meg.
Ha valaki művész, a színpadon élet lesz és tűz, mert valami mélybe' rejlő láng minden sort átfűt, mert igazi művész.
Minden elmúlik, és úgy lesz örök, Mint a fényből szőtt szerelem, Mert az ember százszor is elbukik, De a halhatatlan hűség benne nem.
Mikor nagyon egyedül vagy, Lehull hozzád egy kis csillag. Hófehér gyöngyök vezessenek, Mint jó vándort fehér kövek.
Nem tilthatom meg neked, hogy másképp szeress, mint ahogyan én, De ha éppen kedved van, hát csókolj meg az utca közepén.
Szívük megpihenni tér ott lent a mélyben, Lelkükre angyalok vigyáznak fent az égben.
Hol vagyok otthon, Nem tudom, De ha fáradt leszek És elbukom, Simítsd le arcomról A rémálmok Ólomporát, Az éjjelt virraszd át!
Nap napra, évre év, csonton hús, bőr, izom, vér A vén test férgek szánalmas tanyája végül De amíg reggel nem a végre ébred, bízik, remél, vár, És a végén a régi romjain egy új világ épül fel.
Ha mindig arra vár, aki az égből Csillagokat ígér, hiába kel fel és jár Ha aztán elindulni fél És amíg fájdalomból áll Amíg félelemből él, addig Nyugodni úgyse hagy Az a valaki, aki vagy.
Érzelmek tengerén hánykódó hajótörött Magánya mielőtt végleg magába zárja Nem tehet mást, hinnie kell, hogy a látóhatár mögött Végül a szeretet szárazföldje várja.
Játékos vagy, mint egy nagy gyerek legdurvább fegyvered a békülésre képesség.