Idézetek dalszövegekből
Minden városban adj pénzt egy koldusnak.
Meddig tart egy mesés nyár, meddig szép egy csodás táj? Amíg rágja a rozsda a fegyvert, amíg látja az ember az embert. De van bennünk egy gonosz báj.
Ami fontos, úgy ér véget, hogy észre sem veszem.
A lányának apja, az öccsének bátyja, nincsen szeretője, és nem volt barátja. Az éveket bedobta egy szív nevű gödörbe, eső esett rá, és iszap lett belőle.
Kérdezni akkor is fontos Ha senki nem felel.
Rájössz, hogy magadból bármennyit adsz És akárhogy szétszakadsz Soha nem elég.
Nyelvem alatt a boldogság, Sebesség nélküli álomvilág, Lezárt fényérzékeny kép.
Súgd meg nekem, tudod, így ígérted rég A nagy titkokat, amit egy kisgyerek nem ért Hiszen annyi minden volt, amire nem jutott idő Pár pillanat most, hogy legyen múlt, jelen, jövő.
Hűtlenek vagyunk, végül mind elindulunk Száz mosolyt kapunk, de csak könnyeket hagyunk Hisz gyermekek vagyunk, s már sosem változunk.
Mama, emlékszem jól, mert megtanítottál A szeretet nem szól, az néma csendben jár Én őrzöm a sok mesét, hidd el, továbbadom még.
Az élet nagy kaland, Átírható színdarab, És hidd el, csak rajtad áll, Hogy jó vagy rossz, mi rád vár.
Légy, aki vagy Az, aki voltál Aki szerettél volna lenni. Tedd, amit lehet Ha nem tetted Amit lehetett volna tenni.
Mikor máshol süt a nap Egy embert látsz a fák alatt, Ki már mindent elhagyott... Az lehet, hogy én vagyok.
Ahogy az erdeinket pusztítják Úgy pusztul vele a népünk S mikor az utolsó fát kidöntik Akkor lesz nekünk is végünk. (...) Megmondom én, hogyan lehet Hogy magyarként éljük a jövőt: Ameddig azok döntik Mi ültetjük addig a fenyőt.
Csak a szerelem eleven elemem. Valahol elveszett, veszettül keresem.
Facebook
Pinterest