Színészet
A szerző dolga leírni, hogyan olvassák a darabját, de hogy azt hogyan fogják eljátszani, más tészta. Én leírtam, hogy két ember ordibál egymással, és ezzel kifejeztem, hogy egy érzelmileg túlfűtött jelenetről van szó, de itt megáll a kompetenciám, és ha a rendező vagy a színész úgy látja jónak, akár suttogva is előadhatják.
Annyit érsz, amennyit a legutolsó filmed. Nem lehet hátradőlni, hogy de jó, most akkor egy életre befutottam.
Ha (...) játszom, az felér egy terápiával. Jót tesz a testemnek és a lelkemnek is, ha színpadon lehetek.
Az a jófajta stressz, amely színészi munka közben éri az embert, az karbantartó erő, edzésben tart.
Az az egy lépés, amíg a takarásból a színpadra érek, az olyan, mint a holdra szállás. Egyetlen kis lépés, de ha már fent vagyok a színpadon, akkor megszűnik a félelem.
Van, hogy az ember jól érzi magát a színpadon, de amikor egy új szerepet kezdesz próbálni, mindig azt érzed, tehetségtelen vagy és minden kezdődik elölről: ismét bizonyítani kell, hogy való vagy a pályára. Ez örök munka.
Késznek szerintem sem emberileg, sem színészileg nem fogom magam gondolni soha, és őszintén szólva baj-szagúnak is érezném, ha egyszer ilyesmi megtörténne velem. Biztos vagyok benne, hogy ha még nyolcvanévesen is színpadon leszek, ugyanolyan kérdésekkel és bizonytalansággal állok majd neki egy szerepnek, mint most, és akkor is azt fogom érezni, hogy nem tudok az egészről semmit.
Nincs két egyforma mondat, egy monológban minden mondatot ki kell színezni, vagy épp megtörni a ritmusát, ekképp kifejezni, hogy mire gondolok.
Rettenetesen különbözőek a nézők, mások az elvárások, és egy-egy darab nem tud mindnek megfelelni. Viszont, ha körülnézne, mindenki találna (...) olyan előadást, amely neki tetsző eszközökkel viszi színre a partitúrát.
Nem szeretem azt a fajta rendezést, ahol a rendező elmondja, hogy mit akar a színészétől. A színészt nem utasítani, hanem terelni kell a kívánt teljesítmény felé, és itt komoly emberismeretre, fantáziára, pszichológiai érzékre van szükség.
Nincs soha vége egy munkának, meg soha nincs kész semmi. Illetve amikor már elkészül olyan módon, hogy tökéletes, akkor tovább nem szabad játszani azt a darabot, rögtön abba kell hagyni, mert akkor már nincs kihívás benne, akkor nincs vele dolgod már.
Facebook
Pinterest