Színészet
Ha ugyanolyan fesztelen vagy a színpadon, mint az életben, az emberek igazodnak hozzád, bármi történjék is, bármit tegyél is.
A színészetben a legfontosabb az önismeret. Aki nem ismeri magát, abból sosem lesz jó színész.
Csak a rossz színész memorizálja a szövegét. A jó színész játék közben maga írja.
A színészt élete minden fájdalmáért kárpótolja a közönség szeretete. Ezért érdemes élni, itt lenni és játszani. Ezt soha nem veheti el tőlünk senki.
A színpad más, mint az élet, a színpadon nem történhet meg bármi, és ezt nekünk nem szabad elfelejtenünk.
A színház a közönség érdekeinek a tudománya, a politika pedig a közösség lehetőségeinek a művészete.
Éppen a színpadon a legőszintébb az ember, mert esszenciálisan hozza ki magából azokat az érzéseket, amelyek egyébként is benne vannak. A színpadon nem színlelsz, hanem minden meg is történik veled az alatt a két és fél, három óra alatt, ameddig az előadás tart. Ha csak úgy teszel, mintha megtörténne, akkor régen rossz...
Ha (...) meg akarja spórolni egy színművész, hogy a saját személyiségén átmossa a szerepet, akkor rossz lesz az alakítás.
Egy meghallgatáson soha nem a legjobb színész nyer. Soha. Különösen a tévében nem. Az kapja meg a munkát, aki képes rá, hogy mindennap megbízhatóan teljesítsen.