Színészet
A színház sok mindentől megvédi az embert, hiszen mindazt a felgyülemlett feszültséget, amit hordozunk, ki tudjuk mondani, el tudjuk játszani. Nem érzem, hogy bennem marad, és mint egy fekély vagy árnyék folyamatosan követ.
A poénok csak akkor ülnek, ha a színészek hitelesen játszanak, és nem akarnak se többet, se kevesebbet nyújtani a leírtaknál.
Defekt bennem is van, benned is, mindenkiben. (...) Jobban izgat egy deviáns alak megformálása, mint egy teljesen rendben lévőé, és persze hálásabb is. Egy-egy ilyen átalakulásnál közelebb kerülök a saját szakadékaim mélységeihez is.
Nagyon fontos, hogy beszéljünk valamiről. Nem szeretek olyan előadásban részt venni, ami csak úgy van. Szeretem, hogy szól valamiről, hogy van üzenete. (...) Fontos, hogy legyen is üzenete annak, amit csinálunk.
Engem a közönség szeretete tart fiatalon, életben, forrón. És ezt nem lehet elvenni.
A színészet olyan, mint a hagymapucolás. Minden egyes réteget le kell venned, hogy felfedd a következőt.
Ahhoz, hogy jó színész legyél, egy kicsit olyannak kell lenned, mint egy bűnözőnek: éhezned kell valami újra, és ezért hajlandónak kell lenned megszegni a szabályokat.
Minden egyes előadás élet-halál kérdése, még akkor is, ha azt a darabot ötvenedszer játsszuk.
A színészek szakmai élete bizonytalan - nagyon kevés igazán boldog öreg színészt lehet látni.
Bármilyen megélhetésnél fontosabb, hogy az ember jó szájízzel menjen be a színházba, és úgy is menjen haza onnan.
A színészszakmában az a szörnyű, hogy semmi máshoz nem értesz, és minél tovább tart, annál inkább hülyülsz.
A színészek semmivel se rosszabbak a többi embernél. Csak pechjük van, hogy botlásaik nyilvánosak, és nem merülnek feledésbe.
Facebook
Pinterest