Varga Izabella
1973. április 4. — színésznő
Az egyik legnagyobb bajunk, ha tudatában vagyunk a képességeinknek, de nincs alkalmunk az önkifejezésre.
A felnőttkori boldogság legfőbb titka, egyfajta záloga, ha a szülő megtanítja a gyereknek az útkeresés szabadságát. Ha tudatosítja benne, hogy a rossz döntéseinket, és azok következményeit nem lehet megúszni, hogy ezek vállalása is elengedhetetlen. De ehhez kell, hogy legyen az embernek saját bátorsága is.
Mindig tanulok. Borzasztóan szeretem, hogy ha ma okosabb vagyok, mint tegnap voltam. Ez valahogy létszükségletemmé vált.
Ha az ember nem várja azt, hogy megoldódjanak a dolgok, hanem tesz értük, akkor észreveszi, hogy majdnem minden a körülményeken múlik.
A színészek szakmai élete bizonytalan - nagyon kevés igazán boldog öreg színészt lehet látni.
Nem vagyok egy olyan pozitív gondolkodó, aki mániákusan hisz abban, hogy ha szépekre gondolunk, akkor az élet is az lesz. Szerintem belefér az is, hogy nem. Hogy rosszul sülnek el dolgok, és jön a légüres tér. Addig, amíg nincs ilyen baj, addig miért ne foglalkozhatnék például azzal, hogy ne is legyen?
Fedezzük fel újra a saját életünket, a saját útjainkat, tegyünk új dolgokat és találkozzunk új emberekkel, de közben a régi dolgokat se feledjük, hanem ötvözzük a jelennel.