Idézetek a történelemről
Egy nemzet hálátlansága idegen jótevőivel szemben csaknem egyidős magával a történelemmel.
Az emberek történelme az elfogadott hazugságokon alapszik.
A forradalmiság eszmeköre... az igazi nagy törést a fasizmussal kapta, amely kisajátította a forradalmiság lendületét, eljárásmódjait és a tömegekkel való kapcsolatát, azonban ugyanakkor megszakította a forradalmiság ügyének és a haladás ügyének eddig magától értetődő kapcsolatát, s úgy vélte, hogy a forradalmiság erejét megfelelő propagandával bármilyen tetszés szerinti politikai rendszer érdekében mozgósítani lehet.
A nagy tetteket mindig nagy szavak előzték meg.
Egy nép történetében az átlagember a meghatározó elem. A nemzet egészségének mint egy testnek állapota az ő milyenségétől függ elsősorban. A történelem a középszerűség kérlelhetetlen birodalma. A legnagyobb lángész ereje is szertefoszlik a középszerűség korlátlan hatalmával szemben. Úgy tetszik, bolygónk arra van teremtve, hogy az átlagember uralkodjék rajta mindörökké. Ezért az a leglényegesebb, hogy ennek szintje minél magasabb legyen. Ami a népeket naggyá teszi, az nem nagyjaik sokasága elsősorban, hanem számtalan középszerű emberük magas átlagos színvonala.
Azok viszik előre a történelmet, akik adott pillanatban fel tudnak lázadni ellene.
A történelem egyrészt azoknak a nagy folyamatoknak az összessége, amelyeket a történettudomány leír, másrészt pedig a személyes sorsoknak az együttese. Mondjuk, a második világháború annak a 3-400 millió embernek az egyenkénti személyes története is, aki részt vett benne.
A jelképek és a történelem megértése mindig a jövő szempontjából fontos. Szerintem nagyon rossz a magyar kultúrában az a mélyen gyökerező meggyőződés, hogy minden rosszért mások felelnek. (...) Pedig a történelem ismerete arra való, hogy megismerjük a jelenünket, és okosan tervezhessük a jövőnket.
Lehet addig szeretni valakit, amíg egy még nagyobb, igazabb szerelem fel nem bukkan (...). Ezt olvashatjuk a regényekben is. Ezt tanítja a történelem. Ginevra addig szerette Artúrt, amíg nem találkozott Lancelottal. Nem gondolod, hogy lehetséges szeretni valakit, és utána találkozni egy másikkal, akinek a lelke megszólít?
A történelem (...) a változások folyamata, vége aligha lehet az emberiség kiveszéséig.
A történelem az emberiség kollektív, ősi szarkupaca, egy hatalmas, egyre növekvő szarhegy. Mi most a tetején állunk, de az utánunk jövő nemzedékek kakija egykettőre el fog temetni bennünket. Hogy csak egy példát mondjak, ezért néznek ki olyan furcsán az ősök ruhái a régi fényképeken. (...) Te is egy vagy azok közül, akiknek az a sorsa, hogy elnyelje őket a gyerekeitek és unokáitok trotyija.
Ha meg kellene írni az emberi gondolkodás igaz történetét, akkor sorozatos megbánásokról és kudarcokról kellene írni.
Az eszmék békések. A történelem erőszakos.
Megesik, hogy közösen átélt dolgokról drámaian másra, akár az ellenkezőjére emlékezünk. Múltértékelésünk olyannyira eltérő lehet, ahogy a magyarok egyik és másik fele nézi a múltat; nem is közös az a múlt, mert annyira más. Pedig mégiscsak közös. De soha nem fogunk megegyezni a milyenségében.
Az enyim, a tied mennyi lármát szűle, miolta a mienk nevezett elűle - írta Vitéz, mert még csak nem is sejthette, hogy a folyamat visszája még lármásabb viszályt szül majd.
Facebook
Pinterest