Idézetek a történelemről
A történelem legalább annyira a szerelem, mint a háborúk meséje.
A történelem mindazon dolgok összessége, amelyeket elkerülhettünk volna.
A történelem vulkán és gyomrában a megválaszolatlan kérdések lávája izzik.
Történettudás nélkül ki foghatja fel tisztán a jelent? S kinek nincs múltja, hová ülteti a jövendőt? Mely mélyebb földet kíván, mint a jelennek arasznyira ható kérge!
A történelem a valóság megközelíthetetlenségének még csak nem is a legelkeserítőbb, inkább a legmulatságosabb bizonyítéka.
Olyan császára akarok lenni alattvalóimnak, amilyen császárt magam szeretnék, ha alattvaló volnék.
Egy bölcs azt mondta nekem egyszer, a történelem ismerete nem veszi elejét, hogy újra elkövessük ugyanazokat a hibákat, de legalább arra megtanít, hogy szégyelljük magunkat miattuk.
A nihilizmus legfőbb oka: hiányzik az emelkedettebb faj, vagyis azok, akiknek kimeríthetetlen gyümölcsözősége és hatalma megőrzi az emberekbe vetett hitet. Gondoljunk csak arra, amit Napóleonnak köszönhetünk: ezen évszázad majdnem minden magasztos reményeit.
A történelem nem tanít meg semmire - csak megbüntet, ha nem tanulunk belőle.
A történelem nem dátumok, helynevek, háborúk halmaza. Az emberekről szól, akik kitöltik közöttük a tereket.
Az egész történelem palimpszeszt volt, amelyet annyiszor vakartak tisztára és írtak újra tele, ahányszor csak szükségessé vált.
Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak.
A történelmet a túlélők írják.
A múlt ismerete megbocsátóbbá teszi az embert.
A múltat nem lehet megismerni. A történelem szakaszonként dől a sírba, azzal a kihaló nemzedékkel, amelyik létrehozta. Csak mese marad utánuk. Hazug mese!
Facebook
Pinterest