Vavyan Fable

Amikor az ember fiatal, még azt hiszi, az ifjúság örökké tart. Midőn világossá válik számára, hogy az bizony mulandó, már cseszettül késő észbe kapni! Most legyél ájultan, őrülten, halálosan szerelmes, még a hátadon is feromon csobogjon!

Összesimulva elnyúltunk egymás mellett, felkönyököltem és fölé hajoltam, magára vont, s tovább néztem vonásait, ő az enyémeket. Gyönyörködtünk a velünk játszó szépségben, amíg látni bírtunk, hiszen soha más alkalommal nem foszlott le álarcunk, nem engedtük érzelmeinknek, hogy megmutassák magukat: áttűnve és túltündökölve zártságunkon.

Jócskán előrefutottunk az időben. És bármeddig elnézek, téged látlak benne. Ettől kicsit megijedtem, de sokkal jobban vágyom azt, hogy így legyen.

Tévedhetetlenül tudta, mi történik vele. Szálldosóan szerelmes. Amennyiben ez a gyűjtőneve az érzékeit tűzbe borító, testét-lelkét borzongató, képzeletét dúló-kápráztató, istenektől eredő, mesejó elvarázsoltságnak.

Az ember olykor csendkúráztatja magában a folyvást lepcselő énjeit, és az így beállt csendben meghall másokat.

Ezeregyéjszakás kalandnak ígérkezel. Ha az is kevés lesz, hosszabbítunk.

Engedtek türelmetlen kíváncsiságuknak, ismerni akarták a másik befolyásának erejét érzékeikre, beitták csókját, ízét, illatát.

Holtig incselegni fog velem a tudat, hogy Shakespeare idejében nem tekintették irodalomnak a színműveket. Ez jócskán hehe, nem igaz?! Minden kornak más a ponyvája, ám mindig a középszerűek az ördögűzők.

Szerintem már eldöntötted a szakítást, legfeljebb még halogatnád valameddig. Ilyenkor az tart vissza a borítástól, hogy jaj, mi lesz a másikkal nélkülünk: biztosan megtébolyodik, leugrik a toronyból, holtig agyászra szorul, ágybavizelő, alvajáró lesz, cölibátust fogad. Ehhez képest a különválás valami újnak a kezdetét jelenti, és végül hasznára válik mindenkinek, többnyire. Ezt persze a szakításkor még átkozottul nehéz elhinni.

Jól érzem magam veled, mindenestől érdekelsz.

- Jobban szeretek észnél lenni. - Szünetet sem tartva? Mi értelme?

Tényleg ismered? Megbízhatsz benne? Tudod, merre jár, ha nem veled van? Sosem ejtett át? Kiáll érted az anyjával szemben? Számíthatsz rá, ha bajban vagy? Meghallgat? Figyel is rád? Arra válaszol, amiről te beszéltél? Ezek nagyon fontos tényezők egy kapcsolatban!

Ó igen, a szerelem tengerének izgalmas áramlatai! Ha megtalálnak végre, bátran hagyatkozz rájuk!

Aki szeret, kétszer él. A szerelem csodálatosan gazdagítja az embert, akár több életre elegendő gyönyörűséget is nyújthat.

Mint tudjuk, az elbeszélés három szerkezeti egységből áll: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Az árulóról szóló történet struktúrája így módosul: bevezetés, tárgyalás, lefejezés.