Idézetek a fiatalságról
Csak úgy nőhetsz fel igazán, ha távol vagy szüleidtől.
A fejlődésben lévő szellem hangj[a] (...) a kamaszkor táján szólal meg először - és ideális esetben sohasem némul el.
Az önfenntartás sebezhetetlenné tesz. (...) Nem ember, aki harmincévesen állami apanázsra szorul, aki egész éjjel gépel, délben kel mindennap, és nagy kortyokban nyeli a kávét.
Az evolúció felemás volta tehet az egészről (...). A lélek még kamaszodna legalább harminc évig, a test ellenben könyörtelenül felnő!
Mit értenek a legtöbben azon, hogy "nagyon fiatal"? Valami ártatlant, gyámoltalant, tehetetlent. Pedig a fiatalság nem ilyen! A fiatalság nyers, erős, hatalmas... igen... és kegyetlen! És még valami... a fiatalság sebezhető.
Lehet, hogy azért, mert már öreg vagyok (...), de a fiatalok védtelensége mindig könnyeket csal a szemembe. Az ifjúság nagyon sebezhető. Nagyon kíméletlen... nagyon magabiztos. Nagyon nagylelkű és nagyon követelőző.
Az ifjuság rettenthetetlensége a tapasztalatlanságból következik.
Egyik nap még fiatalok vagyunk, balosak, szépek, szexik, kívánjuk egymást, de aztán szétmegy a család, új társak jönnek, új családok, ide-oda költözések, és az élet elrobog mellettünk.
Senki nem mondta, hogyan kell csinálni ezt. A felnőtt életet. Mármint azon túl, hogy innentől felelős vagy a tetteidért, fiam, meg hogy menj el a fodrászhoz most már tényleg, és hogy hogy néz ki az ünneplő ruhához az a tornacipő.
Abból, hogy itt rendszerváltás történt, egy mai érettségizőnek a szülei elbeszélésén túl személyes élménye már nincsen, ekképp összehasonlítási alapja se arra nézvést, miben más a cucilizmus, mint a demokrácia. (...) Ezt a korosztályt a nyugdíjassal szemben már nem tudja a politika megvezetni, megetetni ígérettel, hazugsággal, érdeke szerint. Nincs kedvük hozzá, nem az az életcéljuk, hogy hivatalos ünnepeken biodíszletek legyenek. Ha fals a nóta, a szónokot a második mondatnál kiröhögik. Ha végképp megunják, felszállnak a repülőre, mondjátok csak, csináljátok, de nélkülem, cső.
Felnőttnek lenni nem túl vonzó, nem egy hálás szerep, és semmiképp sem azonos avval, hogy mostantól mindent szabad. Egyfelől neked eddig szabad volt csaknem minden bizonyos keretek között (...), másfelől meg minden híresztelés ellenére nem méznyalás, nem karnevál, ami most következik.
A felnőttkort ne úgy képzeld, kérlek, mint a középiskolai évek afterpartyját, mert szívlapáttal vág pofán az élet, ha ezt teszed.
Életkoruk feleannyi fizetésük kétszer annyi és kétszer olyan okosnak hiszik saját magukat de van bőven vigasz is jó ez az életszakasz is.
Az ember addig fiatal, ameddig céljai vannak.
Ó, fiatalnak lenni nem könnyű, mer' minden, ami zavar és fáj, életedbe' először zavar és fáj.