Idézetek a sorsról
Minden jól végződik: a happy end után a halál következik. Végül mindent elfogadunk: egy nép kihalását is, az egyetlen gyermekünk temetését is, aki leukémiában halt meg.
Mindenkinek van egy útja. A te utad hozzám vezet.
Azt beszélik, hogy az istenek az emberek sorsával játszanak. Hogy szerintük pontosan miféle játékot játszanak ebben a pillanatban, azt csak találgatni lehet. De persze, vannak szabályok. Mindenki tudja, hogy vannak szabályok. Csak őrülten kell bizakodni abban, hogy az istenek is ismerik a szabályokat.
Én nem egy életet éltem át, hanem mindig azt éreztem, hogy ezer és ezer formájú az élet.
A sors barát. Figyelni kell rá. A végzet az ellenség.
A sors nem engedi meg a túlságos örömet: és ahol boldogság van, oda ellensúlyul szegénységet akaszt az emberek nyakába.
Úgy éreztem, kell hogy legyenek céljaim, álmaim, s küzdjek is értük. De nem vagyunk istenek, nincs hatalmunk, hogy a jövőt megváltoztassuk. A nekünk rendelt út pedig megtanít minket az alázatra, feltéve, hogy hajlandóak vagyunk tanulni.
Sosem szerettem búcsúzkodni. De mindannyiunk mögött van egy szél, ami átröpít minket az életen. Sosem láthatjuk, nem tudjuk irányítani és nem ismerjük a szándékát. (...) Ám a szél elsodor engem innen. (...) De elfogadom, hogy az erő, amely elvisz innen, valójában magasabb célt szolgál és ez a cél nem más, mint hitem Istenben.
Aki sorsunkat rendezi, annak cselekedeteibe emberszem nem lát.
Az életünk olyan, mint (...) a kártyavárak (...). Néha van oka, hogy összeomlanak, néha viszont egyáltalán nincs.
A Gondviselés sokszor kicsiségeken fordítja oda a kereket, ahova kell.
Könnyű elfogadni a sorsot, ha neked kedvez. Amikor nem, akkor nevezd igazságtalanságnak, árulásnak vagy egyszerűen szerencsétlenségnek.
A sors útjai kifürkészhetetlenek. (...) Vannak benne elágazások, számtalan út és számtalan végződés. Szabadon kiválaszthatjuk a nekünk tetsző útvonalat.
Ha aggódunk amiatt, hogy balszerencse ér, akkor szinte magunkhoz szólítjuk az ördögöt, akitől félünk, és előidézzük az eseményt, amitől tartunk.
Vannak, akiknek az a sorsuk, hogy találkozzanak. Bárhol legyenek is. Bárhova menjenek is. Egy napon találkoznak.