Röhrig Géza
1967. május 11. — Kossuth-díjas magyar színész, író és költő
Az embert ki lehet szakítani a hazájából, a hazáját azonban nem lehet kiszakítani az emberből.
A sors barát. Figyelni kell rá. A végzet az ellenség.
Visz a hátán szívem
idők hortobágyán
megyünk megyünk
egy ránc holtvágányán
megyünk megyünk
sívó kemény sziken
ha megáll cserélünk
én viszem a szívem.
Te vagy bűvöskockám közepe körötted forog minden porcikám.
Rongy az élet ha úgy telt ahogy mások akarták.
Nem a kaszástól a kasszástól félek.
'Jó hogy hiszed Istent' szólt recsegő hangján 'de félni ne a bűntől félj annyira' 'hanem?' 'a rosszkedvtől'.
Tetszhalott
ha fölriad koporsójában
s üvölt bár maga sem hiszi hogy hallják
hat láb vastag tömés alól üvölt
fent zümmög a béke
jól szigetel a föld
így ordít bennem is hiányod.
Az igazat nem izgatja üdvössége.
A sárgabarackmagban
ha feltöröd egy mag van
így rejts el engem
siess szerelmem.
Az igazság dolga hogy igazság legyen s nem az hogy igaz.
Facebook
Pinterest