Idézetek az öregedésről
A szülői szeretet valutája csak a gyermeki szeretet valutájával egyenlíthető, ami nem váltható át sem öregek otthonára, sem luxuskörülmények közt biztosított magányélményre, szeretetre csak szeretet felelhet, s ha nem teszi, a gyermek karrierestül megbukott, mint ember.
Az ember minden évben annyival lesz okosabb, amennyivel lassabban tud menni.
Az ökölvívásban van egy mondás: az idősödő, korosodó ökölvívót először a reflexei, utána a kondíciója és az ereje, legvégén a barátai hagyják cserben.
Megöregedtél anyám minek szépítsem a dolgot Öreg bőröd úgy tapad a csontjaidra Mint a tökéletesen záró vákuumcsomagolás A császárszalonna kitüremkedéseire.
Hatvanon túl az ember már megmutatta, mit tud.
Csak a színpad feledteti velem, hogy hány éves vagyok.
Hetvenéves korban már csak egyvalamitől fél az ember: hogy még sokáig kell élnie.
Tizennyolc és huszonhárom az egész más, mint huszonegy és huszonhat. Az évek múltával a korkülönbségnek egyre kisebb a jelentősége.
Eljön az az idő, amikor rádöbbenünk, hogy a szüleink nem tudják megmenteni magukat vagy minket, hogy mindenkit, aki átgázol az időn, előbb vagy utóbb elragad a hullám, és kisodródik a tengerre - vagyis rövidesen mind elmegyünk.
Ahogy öregszik az ember, úgy nyugszik bele a sorsába.
A fiatalság szerintem nem vész el, az a lélekben van. Csak a bőrön (...) látni az idő múlását.
Minden ember, nincs kivétel, szívesebben néz fiatalt, szépet, ragyogót, mint öreget. Ez természetes is. (...) Ezért kell az embernek meggazdagodnia minden területen. Ne az legyen az egyetlen rá jellemző dolog, hogy fiatalon csinos volt.
Az ember csak fiatalon találhat ki igazán új dolgokat. Utána már túl tapasztalt, túl híres (...) és túl ostoba.
Hova tűntek a napok, mikor az élet csak játék volt, és a stressz minket igazán soha nem ért el, csak rohanás volt és ugrás, egy ártalmatlan eséssel.
Az öregséget nem lehet megszeretni, de meg lehet szokni.