Idézetek az önismeretről
[Nem] szabad feltételezni, hogy a beszámolók, amelyeket önmagamnak mondok el saját tettemről, vagy a rendszabályok, amelyeket saját viselkedésem számára előírok, szükségképpen mentesek minden elfogultságtól. Önmagamról szóló beszámolóim ugyanolyan fajtájú tökéletlenségeket mutathatnak, mint a rólad szóló beszámolóim, és a figyelmeztetések, fenyítések és parancsok, amelyeket önmagamnak előírok, ugyanúgy lehetnek hatástalanok és ostobák, mint azok, amelyeket másoknak írok elő.
Ha az ember forradalmár, akkor ne alkudjon meg, ha pedig kispolgár, akkor ne menjen forradalmárnak. A fontos az, hogy mindenki megtalálja azt, amiben normálisan tud működni.
Az első lépés a jó imázs felé, hogy ne legyen imázsközpontod. Amit centralizálnak, az már nem lehet jó. Ami viszont organikusan és spontánul születik, az mindig ezerszer többet ér, mint egy manipulált imázs.
Mint közéleti ember, sokszor kénytelen vagyok visszafogottan élni. Ez életformát, szemléletet befolyásol. Végső soron ez valahol karakterhamisító. Hiszen az a természetes, ha az indulataink teret kapnak.
Mindent tudok hát, drága herceg, Tudom, mi sápadt s mi ragyog, Tudom, hogy a férgek megesznek, Csak azt nem tudom, ki vagyok.
Azt hittem, a legszörnyűbb dolog a világon, ha elveszítjük szeretteinket, de tévedtem. Az a legszörnyűbb dolog a világon, amikor az ember rájön arra, hogy saját magát vesztette el.
Mások is ilyennek látják az arcomat, vagy van benne valami, ami csak nekem mutatkozik meg? Vannak-e mindenkin olyan vonások, amelyeket ők maguk másképp látnak, mint a többiek?
Ha nem a meggyőződésed szerint cselekszel, valószínűleg a meggyőződésed nem is valós.
Az évtizedek során kialakul az emberről egy kép, pedig mindenki változik. De ezt a képet már nehéz letépni, otthagyni. Én már rég otthagytam ugyan, de megmaradt rólam a régi, én pedig hagyom, mert mit lehet tenni ellene?
Engem a saját személyem nem érdekel, más emberek annál inkább, főleg a nők.
Milyen szomorú és kellemetlen, hogy folyton magammal kell foglalkoznom. Jó lenne néha megszabadulni önmagamtól.
Belül fájhat, de kívül nem látják. (...) Azt a luxust nem engedhetem meg senkinek, hogy örüljön, mert látja, valami bánt.
Talán néha mi magunk sem tudjuk, hogy mi a legjobb nekünk. Vagy a büszkeségünk nem engedi, hogy bevalljuk.
A Föld legtöbb problémája a gyenge önbecsülésben gyökerezik.
Az a szörny a legveszélyesebb, amelyik bennünk él.