Idézetek a kihűlt szerelemről
Könnyűnek tűnik megtenni az első lépést a másik irányába, sokan mégsem teszik meg. Ezért van annyi válás. Kár! Hány szerelem megy tönkre, pedig némi erőfeszítéssel újra fellángolhatnának!
Ellaposodott a kapcsolatunk, ahogy egy túl sokáig rágott rágógumi is elveszti az ízét...
Szerelmünk, amely egykor vad és burjánzó dzsungel volt, az évek múlásával rendezett francia kertté alakult át: kiszámítható volt és sima, egyetlen fűszál sem lógott ki a sorból.
Zene voltam de te levágtad a füledet.
Elsuhannak az évek a fák alatt, Tovatűnnek a percek, csak pár maradt. Elmúlt, de egy pillanatát se bánom, Te vagy a legszebb csalódásom.
Mint egy kanyon, úgy tátongott közöttünk az eltelt idő.
Te voltál a kedvenc kötött pulcsim, amit régen kinőttem talán.
Az "örökké" sosem tart addig, mint az ember gondolná.
A házasság olyan, mint a forró fürdővíz, mire megszokjuk, már nem is olyan forró.
Mint a Montblanc csucsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély.
Nincs gyűlöletesebb, mint az olyan nő, kit már megszűntünk szeretni.
Az elmúlt szerelmek az emberi élet fájának évgyűrűi.
Van, aki egész életében nem tudja elfogadni, hogy már nem kell a másiknak.
Kikoptattad magad belőlem mint mosógép a csőfarmert.
Álmomban még látlak téged, Átkarol az összes régi szó. Forgatlak, jobban megnézlek, De a tűz most már vízzel oltható.