Raphaëlle Giordano
1974. április 19. — francia írónő
Van, aki az iszapot nézi a tó fenekén, van, aki a lótuszvirágot a felszínén. Döntés kérdése.
Ha felhős is az ég, valójában ugyanolyan kék! Ugyanígy, amikor rossz a hangulata, ott a gyönyörű kék ég, ami magára vár. Csak meg kell tanulnia rátalálni.
Ha azt csinálod, amit szeretsz, az a szabadság; ha szereted, amit csinálsz, az a boldogság.
Mindenki megérdemli, hogy kapjon egy esélyt, hogy megismerjék. Ehhez ki kell kapcsolni az ítélkezés, az előítélet, a saját értelmezések védőpajzsát.
Arra koncentráljon, ami érdekes, élje meg négyszázszázalékosan a dolgokat ahelyett, hogy csak éldegél, és magában morogva várja, hogy az égből hullik az ölébe a változás.
A belső mosoly (...) az egészség, a boldogság és a hosszú élet titka.
Ha őszintén rámosolygunk valakire, az a láncreakció révén ötszáz mosolyhoz vezethet egyetlen nap!
Egy mosoly nem kerül semmibe, mégis jelentős hatással van a környezetére, és a saját hangulatára is.
Fontos tőke a mosolya. A mosoly gazdagabbá teheti, mint egy lottószelvény!
Szerelmem, odakint nehéz, felhős az ég, idebent a nap a zenitre hág: boldogság, hogy este találkozunk otthon, a saját kis buborékvilágunkban. A melegség, a gyengédség buborékjában, a kertben, amelyet egy csók édenkertté varázsol.
Hadd legyek napjaid lótuszvirága és éjszakáid forró szele, amely végigfut vágyadon, mint a szent tűz parazsán, és oly partokra sodor, ahol a szerelem honol.
Gyakran előfordul, hogy nem a másikat nem szeretjük már, hanem azt, amivé a kapcsolatunk lett. Egy pár mindkét fele felelős a kapcsolat minőségéért. Ha újra akarja éleszteni a tüzet, szítson szikrákat! Ne mindig a másiktól várja a kezdeményezést.
Elképesztően jót tesz, ha egy kis nevetéssel és könnyedséggel kezdjük a napot!