Idézetek az időről
A jelen annyi csak, hogy rögtön azután, amikor elmúlt, emlékezetedbe vésed a pillanatot, miközben észrevétlenül elillan a tulajdonképpeni jelen.
A jelenben torlódik össze a múlt minden hiánya, hogy buzgón áttüremkedjen a jövőbe.
Negyed három múlt öt perccel - de ez retrográd állítás volna. Legyen tíz perc múlva fél három! Így optimizmust sugárzok, karjaim a jövőbe mutatnak.
Nincs az idő ellen fellebbezés, egyre megy, vár vagy megáll, nem tudod túlszaladni.
A múlt utáni sóvárgás akadályozza a harmónia kialakulását a jelenben.
A jelen nagyon törékeny, a talpunk alatt a föld igen vékony és csalóka. Alant ott rejtőzködik a múlt útvesztője, egy üres hálózat, melyet napok és az évek sok-sok rétege hozott létre, ahol az emlékek rejtőzködnek, arra a pillanatra várva, hogy a felső, hártyaszerű réteg megrepedezzen, és ami volt, és ami van, újra egyesülhessen.
Aki a jövőben akar olvasni, annak a múltban kell lapozgatnia.
Az idő korántsem olyan, amilyennek látszik. Nemcsak egy irányban halad, hanem egyszerre létezik benne a jövő a múlttal.
A múltnak a tisztánlátás érdekében le kell ülepednie, a kiértékelés után pedig tovább kell lépni.
A napot agyon kell ütni, percről percre, óráról órára, különben fáraszt és idegesít a céltalan idő.
A múltat is teremteni kell... egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják... Valamirevaló múlt megteremtéséhez néha nagyobb erő kell, mint a jövőéhez: mindent pontosan a helyére kell tenni. A rosszul elrendezett, rosszul megírt múlt föltámad, visszajár, állandóan zavarja az embert. A megíratlan idő meg egyszerűen el se megy; ködszerűen üli meg a tájat és az elmét.
Az ember hajlamos úgy kezelni ezt a három idősíkot - múltat, jelent és jövőt -, mintha egyenértékűek lennének, miközben az élet csak a jelenben tud megnyilvánulni, ezért igazán csak annak van értéke. A másik kettő csak gondolatok halmaza, mentális projekció.
Aki siet az életben, az a sírjába siet.
A tervek olyanok, mint a gyümölcs, szükségük van egy kis időre, hogy megérjenek.
Én nem voltam, én nem leszek, én vagyok. A múlt jelenpillanatai már nincsenek: amit megtettem, nem tehetem meg nem tetté, amit pedig nem tettem meg, nem tehetem megtetté. Elmúlt.
Facebook
Pinterest