Idézetek az időről
Kézben tartjuk az időt, mondjuk, holott az idő tart kézben bennünket, végighajtva minket azokon a pillanatokon, amelyeknél pedig szívesen elidőznénk.
Egy művész nem csak azoknak dolgozik, akik vele egy időben élnek; a hatása sokkal tovább tart, mint kis élete a nagy Földön, és munkája sokkal többet ér, mint amennyit egy pénzeszsák valaha is összeharácsolhat.
Az idő eltörli a dicsőséget, de az emlékeket és a sértéseket sohasem.
Fényképezni annyi, mint részesévé válni valaki (vagy valami) halandóságának, sebezhetőségének, változékonyságának. Minden fénykép - éppen, mert kihasítja és megdermeszti a pillanatot - az idő mindent fölemésztő kérlelhetetlenségéről tanúskodik.
Az idő végül a legtöbb fotót a művészet rangjára emeli - még a legamatőrebb felvételeket is.
Azoknak, akik meg akarják ismételni a múltat, a kezükben kell tartaniuk a történelemtanítást.
Ahogyan a megbánásban, úgy abban sem hiszek, hogy egész életünkben a múltat kellene okolni nyomorúságos jelenünkért vagy kilátástalan jövőnkért.
A szerelem gyakran elhal az idő múlásával - de még gyakrabban a távolsággal.
Ez itt a vég. De ez itt a kezdet. (...) Mert a világban nincsenek igazi kezdetek és végek, csak mi, emberek nem bírjuk élni és értelmezni a tagolatlan időt, ezért saját szempontjaink szerint felosztjuk azt. Még a születés és halál is csupán ennek a tagolásnak részei, bár nyilván nagyobb jelentőséggel bíró részei, mint az évek, hónapok és napok. Mégsem igaz, hogy a születés lenne a kezdet, és a halál a vég. Az igazi kezdet az első gondolat felhangzása volt, és az igazi vég az utolsó gondolat elhallgatása lesz.
Az örökké is csak illúzió.
A meg nem valósult jövők csupán a múlt ágacskái: száraz ágak.
Csak a fiatalok nem érnek rá semmire. Csak azok türelmetlenek, mert azt hiszik, hogy lekésnek valamiről. Az öregek már nem... Azok már tudják, hogy minden eljön, aminek el kell jönnie, sőt, hogy sokszor túlságosan hamar jön el.
Az életen mindig a jelen uralkodik, de a jövő... mindig a jelenbe ereszti gyökereit.
Maradjon a jövő bizonytalan, mert ez az a szövet, ami befogadja vágyainkat.
Minden nap a világ vége valakinek. Az idő csak dagad és dagad, és mikor eléri a szemed vonalát, akkor elsüllyedsz.
Facebook
Pinterest