Idézetek az időről
Aki olyasmiben reménykedik, hogy az idő helyrehoz mindent, begyógyítja a sebeket, csalódik. Az idő nem mulaszt el semmit, nem gyógyít be semmit - az idő bennünket pusztít el. Ez a valóság, de az időben így is lehet élni.
Visszanézni mindig lehet, de a múltat megváltoztatni nem. Az segíthet előrelépni az életben, ha mindig a mára koncentrálsz. Megvan az oka, hogy így lett.
Az idő legyőzhetetlen. Életem értelmét mégis ebben az egyenlőtlen küzdelemben látom. Elrabolni annyit a legyőzhetetlen időből, amennyit erővel és tehetséggel bírok.
Az idő és tér legyőzhetetlen.
Nem tudom, ön hogy van ezzel a dologgal, de én harcban állok az idővel. Barátom és ellenségem egyszerre. Meg akarom tartani, és le akarom győzni.
A soha nagyon hosszú idő.
Az idő nagyon relatív. Van, akinek pörög, van, akinek vánszorog, van, akinek megújul, és van, akinek megreked.
- Éjjel áll az idő. Csak az óra jár. (...) - Mégis éjszaka történik minden. Vagy talán éppen azért. - Minden éjjel történik? - Éjjel. De csak nappal válik láthatóvá. (...) - Azt gondolod, hogy mindenféle történik velünk, mialatt alszunk? - Azt.
Bókolj, amíg gondolkodsz, hogy mit mondj. Időt nyersz.
Az életkor csupán egy szám, nem egy elmeállapot vagy ürügy egy bizonyos viselkedésre.
Idővel minden elviselhetővé szelídül. Ha engedik.
Minél inkább telik az idő, annál jobb vagy mindenben: egyre inkább tudod, mit akarsz, és erősebb leszel.
Nem számít, mi történt. Már elmúlt. Ami most van, már egy másik fejezet a forgatókönyvben, amelyet az élet ír.
A nyugodt jövőhöz, a biztos jövőhöz tisztázott múlt szükséges. Bizonytalan múltra nem lehet biztos jövőt építeni.
Egyetlen, későn nyíló virág sem hozhatja vissza a tavaszt.