Idézetek a halálról
Saját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála. Ó, könnyű neked, elbírod nélkülem a sírt, de bírjam, nélküled, az életet?
Minden meghal egyszer, még a csillagok is kihunynak.
Eljátszottad már kis játékidat, Kedves fiú, hamar játszottad el; Végsőt mosolyga orcád, s a halál Leszedte róla szép rózsáidat: Nemcsak magad menél, elvitted a Szülék vidámságát, elvitted a Legszebb remények gazdag bimbaját. Ki mondja meg neked, hogy már reggel van? Ah Ki fog téged megint fölkelteni? Sirat szülőd, és mondja "Kelj fiam, Kelj föl szerelmem, szép kis gyermekem!" Mind hasztalan, te meg nem hallod őt: Alunni fogsz, s nem lesznek álmaid, Alunni fogsz, s nem lesz több reggeled.
Minden pillanatnak el kell múlnia, hogy helyet adjon az új pillanatnak. Így kell neked is elmúlnod, hogy helyet adjál egy új élőlénynek. Nem birtokolhatod az életet, ajándék az számodra, egyik percről a másikra. Minden percnek meg kell halnia, így kell meghalnod neked is, hogy helyet adjál egy új percnek, és új élet, új szeretet-szerelem születhessék.
A halálos betegség közel hozza egymáshoz a gazdagot és a szegényt. Eltörölte az ellentéteket, a lenézést, az irigykedést, és csak az életéért aggódó embert hagyta meg.
A család egy tagjának öngyilkossága nem ugyanaz, mint a család egy tagjának természetes halála. Más trauma.
Egyszer majd meghalsz. Nem élsz örökké. Ahogyan egyetlen ember és egyetlen dolog sem. Semmi sem halhatatlan. Ám e világon egyedül mi tudjuk, hogy ez így van. És ez hatalmas ajándék: az emberi értelem ajándéka. Mivel csak nekünk van olyasmink, amiről tudjuk, hogy el kell vesztenünk, és készek is vagyunk elveszíteni. Ami a legnagyobb terhünk és legnagyobb kincsünk: hogy az emberi létünk nem végtelen. Változik és elmúlik, mint egy hullám a tenger hátán.
Két dolog létezik, (...) ami egyet alkot: a valóság és az árnyéka, a fény és a sötétség. Az egyensúly két oldala. Az élet a halálból keletkezik, és a halál az élet következménye. Mivel kiengesztelhetetlenül ellenségesek, folytonosan viaskodnak egymással: ők szülik egymást folyvást és folyvást. És velük együtt születik újjá minden: az almafák virága és a csillagok fénye. Az életben rejtőzködik a halál. A halál magában rejti az újjászületést. Mit ér akkor az élet halál nélkül? A változatlan, örökké tartó, végtelen élet? Mi az, ha nem maga a halál? Az elmúlás, az újjászületés nélkül!
Mindannyian szeretnénk azt hinni, hogy velünk együtt a világnak is vége lesz. Az igazság azonban az, hogy ismerőseink, barátaink és szeretteink tovább élnek, és általuk mi magunk is. Nem arra fognak emlékezni, amid volt, hanem arra, amit tőled kaptak. Nem az a lényeg, hogyan néztél ki, hanem az, ahogyan éltél. És ne csak a nevedre emlékezzenek, hanem a történetedre is.
Kevés olyan haláleset van, amitől kevesebbek leszünk. A saját törzsünkön belüli veszteségeket leszámítva a többség közönyön kívül semmit sem érez egy idegen halálakor. Drogpénz miatt leszúrt tinédzserek, otthonukban halálra fagyott nyugdíjasok, éhínség, háború vagy betegség áldozatai; sokan színleljük, mintha ez megrázna minket, mert mások ezt várják tőlünk, de titkon felmerül bennünk, hogy minek ez a nagy felhajtás?
A halál egy mámorító koktél, ami egy adag bánatból és két adag megkönnyebbülésből tevődik össze.
Az élet és az ellentéte közötti különbség olyan apró is lehet, mint egy vérrög, olyan jelentéktelen, mint egy légbuborék. A test végtére is egy gép. (...) Minél nagyobb számú mozgó alkatrésze van, annál nagyobb az esély, hogy valamelyik elromlik. És a testnek temérdek mozgó alkatrésze van.
Nem a halál fáj, hanem a szeretet.
A humor és a halál közeli rokonok, az egyszer szent igaz. Az előbbit nem lehetne megérteni az utóbbi nélkül. (...) Az élet alapja az abszurditás. Akármilyen pokoli dolgok történnek körülöttünk, mindig van valami, amin nevetni lehet. Atlasz nem cipeli a vállán a világot. Nincsen felelősségtudó, izmos óriás; a világ egy bohócpiramis csúcsán billeg, a bohócok bohóckodnak, trombitálnak, zsonglőrködnek, és nadrágféken billentik egymást. Az élet lehet abszurd, lehet rémes és szórakoztató egy időben, az emberek akkor is meghalnak.
A holtom után ne keressetek, Leszek sehol - és mindenütt leszek.
Facebook
Pinterest