Idézetek a felejtésről
Az életünk sodrásában a felejtés a legnagyobb áldás, mert helyet csinál az új mesének, a holnapnak, az új kalandoknak.
Úgy él a múlt, ahogyan akar, éppen csak meghalni nem bír soha.
Hagyd magad mögött, amit túléltél, főleg a fájdalmat és a veszteség szomorúságát, amiről azt hitted, örökké a tiéd. A legöregebb fának is ott a magja, mely már a jövőnek él. Milyen kis önző! Minden sejtjében lelkesen készül a jövőjére, nincs ideje siratni a fát.
Ki emlékszik olyan ladikok nevére, amik épen maradtak?
Két pasi - meg egy kicsi c. film
Múltunk és jövőnk rejtély, a kettő között pedig felejteni próbálunk.
Közel az idő, mikor mindent elfeledsz; közel az idő, mikor téged minden elfeled.
Az ember nem téphet ki mindent a szívéből.
Nem lehet mindenre emlékezni, minden tévedést, fájdalmat, szégyent, bűnt bevallani. De elfelejteni sem lehet őket, csak relativizálni.
Aki elfelejt valamit, az nem emlékszik. Aki próbál elfelejteni valamit, az mindig arra a valamire gondol.
A múltat engedje el, különben útban lesz, mikor ez majd számít.
A múltat el kell felejteni, mert így lehet csak továbblépni.
Próbálunk jó életet élni, tiszta életet, de a titkok az utunkban állnak. (...) Ha magunk mögött hagyjuk a titkokat, az őszinte ember kerekedik felül.
A problémáinknak a múltban a helyük - magunk mögött is kell hát hagynunk őket.
A létező legjobb bosszú (...) normálisan, boldogan élni, magunk mögött hagyva a szörnyű múltat.
Egy rossz emléket úgy törölhetsz ki a legegyszerűbben, ha egy jóval helyettesíted.
Egy embert a leghatékonyabban nem pengékkel, hanem könyvekkel lehet eltörölni.
Facebook
Pinterest