Idézetek a fájdalomról
Minden ember annyit ér, amennyi fájdalmat elbírni képes.
Mennyi fájdalmat bír el a szív, amíg megtörik és nem ver többé?
Tudod, akkor veszíted el igazán az embereket, amikor elmúlik a fájdalom.
A boldogság az, amikor sokat kapunk. A fájdalom az, amikor ezt mind elveszik. Én nem akarok boldog lenni többé, mert az egyszer nagyon fájni fog.
Az eső lehull, nem tép a szél, valami elmúlt, valami újra él. Fáj még, de ha a vihar csendesül, az árnyék talán elkerül.
Az igazi, kétségtelen fájdalom néha még egy elképesztően könnyelmű embert is képes komollyá, szilárddá tenni, ha csak rövid időre is; sőt az igazi, valódi fájdalomtól néha még az ostobák is megokosodnak, persze szintén csak egy időre: ilyen a fájdalom természete.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Megálmodjuk eljövendő életszerepünket. S a sztorit is. A tapasztaláshoz szükséges eseményeket, korlátokat, visszahatásokat, bajokat mi magunk állítjuk magunk elé. Mert azt, hogy fájdalmat okozni: fáj, csak akkor tanulja meg az ember, ha neki is fáj.
Minden órán Inkább viseljük a haláli kínt, Mint meghaljunk egyszerre.
A másik embernek okozott szenvedést, a borzalmakat nem lehet jóvátenni. A fájdalomnak nincs valutája, se dollárban, sem egyéb pénznemben. A szó képes értelmében sincs, közvetlen értelmében sincs. A "jóvátételi összeg", amit a volt üldözötteknek fizetnek, semmit sem tesz jóvá. Könnyebbséget jelenthet mostani életükben; de a bűnt, melyet elkövettek ellenük, se föl nem oldja, se kisebbé nem teszi.
A valóságnak nincs értelme. A dolgoknak, amiken éppen gondolkodom, a látványnak, ami elém tárul, az ujjaim között tartott cigarettának egyáltalán semmi értelme nincs. Olyan érzésem volt, mintha valahol máshol lennék, és onnan figyelném saját magamat. Nem tudok elhinni semmit. Nem érezhetek semmit. Csak olyankor vagyok tudatában az életemnek, amikor fájdalmat érzek.
A ki nem sírt könnyek belülről égetik a lelket.
Ha nem látod a fájdalmat, könnyen okozhatsz még nagyobb fájdalmat anélkül, hogy gondolnál vele.
Az embertelenségről semmi sem vall megrendítőbben és pontosabban, mint a gyermeksikoly.
Az idő múlása sokkal hatékonyabb orvosság a fájdalmainkra, mint képzelné az ember, mert a legalapvetőbb hibáink segítik a munkáját: feledékenységünk, kitartásunk hiánya, a vágyunk, hogy megszabaduljunk a terhektől.
Anya, mondd el, miért nem hívtál? Anya, rossz, hogy kitagadtál. Tudod, felnőttem már, és a szívem még fáj, nem kellesz, már így jó.
Facebook
Pinterest