Idézetek az emberismeretről
A kétkedés emberi dolog. Emiatt akarnak az emberek isteniek lenni.
Rossz kerék mindig hangosan csikorog. Üres kalász mindig magasabban áll.
Az emberi öncsalásnak sok formája van.
Annyiféle ember vagy, ahányan néznek és ahányan szeretnek és ahányan nem. Egymást gyűlölő személyek mindig azonosan érzékeltetik a másik utálatosságát. Ezért teszed okosan, ha közelről megszemlélsz valakit, mielőtt ismeretlenül elfogadod róla mások méltató vagy dorong ítéletét.
Kisdednél védtelenebb, aki nincs felvértezve mézesmázosság, talpnyalás ellen, aki játszva manipulálható.
Az én fejemben három bűnözői típus él. A "basic", szociális alapon bűnözőnek már a családja is ezt az ipart űzte, ő az, aki az anyatejjel szívja magába a deviáns magatartást. A második csoport részben fedi az elsőt: tagjai akár rendes emberek is lehetnének, de egy élethelyzet vagy társaság átrántja őket a túloldalra, gyakran csupán egyetlen alkalomra. A harmadik kategória a legszűkebb, de talán a legveszélyesebb: idetartoznak a fehérgalléros bűnözők. A három típus csupán egyetlen helyen érintkezik: a börtönben.
Egyes emberek, főleg nők szép arca egyszerre veszít a hatásából, rosszabb esetben meg is csúnyul, vagy csak jellegtelenné válik, ha az illető lehunyja a szemét, sőt egészen érdektelenné fakul az arca, ha a gazdája elalszik. (...) De a változás, amit az alvás idéz elő az arcon, sok mindent elárulhat. Azt is, hogy az arc csak azért érdekes elevenen, mert a gazdája mindig tudatosan vigyáz a vonásaira, ébren mindig résen áll, hogy a legelőnyösebb képet mutassa. Ezzel a vigyázattal könnyen együtt járhat, hogy az adott ember az egész lényét hamisan, kozmetikázva alakítja.
Rájöttem, hogy a legtöbb boldogtalan ember, nők is, férfiak is hajlamosak az egocentrizmusra, s amikor valaki együtt érző érdeklődést tanúsít irántuk, mindig többet és többet akarnak. Rászoknak az együttérzésre, és zokon veszik, ha másnak is jut belőle.
Mindnyájan egyek vagyunk (...) a gyengeségeinkben.
Egy ember híre nem attól függ, hogy ki is ő valójában, hanem hogy a többiek kinek tartják.
Az emberi szívben ott van a jó és a gonosz is. Sajnos nem létezhet az egyik a másik nélkül. Vannak jó emberek, és vannak rosszak.
Minél kevésbé vagyunk szavahihetők, annál inkább feltételezzük ezt másokról is.
Gyanakvóvá tesz, ha valaki túl sokat beszél a "gyökereiről", főleg mielőtt gyümölcseit mutatná.
Ki ismerhet meg jól egy másik embert? vagy az életét? (...) Minden életrajz hamis.
Az ember eredendően jó, csak a környezeti hatások teszik gonosszá.