Idézetek az emberismeretről
Ne kövesd el azt a hibát, hogy mindenkit a saját mértékeddel mérsz.
Sokkal könnyebb kordában tartani egy temperamentumos operaénekest, mint egy tudóst. Ezek a fiatalemberek kiválóak, kiszámíthatatlanok, lázadók és végzetesen, veszélyesen hiszékenyek.
A tudomány embere (...) nem az a hűvös, higgadt személyiség, mint a regényekben. Az első osztályú teniszező, az operaénekesnő és a nukleáris fizikus közt alig van különbség, mármint ami az érzelmi labilitásukat illeti.
Némely ember kétségbeesetten próbálkozik jónak látszani. Ez sokkal jobban sikerülne neki, ha törekedne jónak lenni.
Két ellenséges király táboroz Emberben, fűben: a Jó és a Rossz. És hol a Rossz erősebb haddal áll, Az élet hervad - tort ül a Halál.
Semmiből sem lehet az embert úgy megismerni, mint abból, hogy mi fölött csodálkozik.
Egyikünk sem az, akinek kívülről mutatja magát, de szükségünk van erre a külsőre a túléléshez.
Az emberben csak alszik a nagy tulajdonság. Veszély meg szeretet váltják ki belőle.
Azok, akikbe beépítettek képzeletáramköröket, ránéznek egy emberi arcra, és történeteket látnak benne; mindenki más számára egy arc csak egy arc.
Azok az emberek, akiknek rengeteg a problémájuk, többnyire nem őszinték, nem egyenesek, nincsenek tisztában önmagukkal sem.
Ha képes vagy a negatív elemeidet megtanítani arra, hogy pozitívak legyenek - az életed sokkal könnyebbé válik majd. (...) Ugyanis nagyon könnyű a pesszimizmusban és a negatív szemléletben elmerülni.
Egyes gyilkosok a társadalom termékei, és vannak, akiket a sérelmek motiválnak.
Előfordul, hogy az ember azon kapja magát, hogy másképp látja az erdőt. Néha csupán fáknak, amelyekből ház lesz és meleg, amelyek elfedik a föld csupaszságát, és az ember örül ennek. És aztán máskor, mint ma éjjel, a hatalmas, sötét jelenlétét érzékeli, melynek sosem lehet látni a végét; s még az is lehet, hogy nemcsak szélte és hossza van, hanem mérhetetlen mélysége is, vagy valami egészen más. S néha az ember azon kapja magát, hogy a férjét nézi, és eltűnődik: vajon az az egyenes ember-e, akinek gondolja - gondoskodó barát, rossz viccmesélő, aki mégis megnevettet -, vagy vannak olyan mélységei, amelyeket még sosem látott? Mi mindenre lehet képes?
Azt hiszem, roppant nehéz volna megpróbálni kitalálni, miként működik ötmilliárd ember agya (...). Képtelenség volna!
Az emberiség olyan, mint egyetlen egysejtű élőlény, melyet valamiféle veszedelmes ragasztóanyag tart ösze.
Facebook
Pinterest