Idézetek az emberismeretről
Ritka az olyan ember, aki elismeri, hogy meggyőzték tévedéséről, de még ritkább az, aki nem veszi tudomásul tévedését, ha be is bizonyították, hogy tévedett.
Az ambíció valójában hatalomvágy.
Az ember egyidejű kettős törekvése: megkötni a kötetlent, s máris oldozni a megkötöttet.
Az emberek nem változtatják meg magukat. Csak az változhat, amit kezdeni akarnak magukkal.
Az igazán nagy trükk: butábbnak mutatni magad, mint amilyen vagy. Erre még a legagyafúrtabbak sem gyanakszanak, hiszen emberi természetünkből az következik, hogy mindenki okosabbnak, (és nem butábbnak) akar látszani, mint amilyen.
Az emberek nem azt várják tőled, hogy igazul - belső igazságod szerint - élj, hanem hogy úgy, ahogy ők elhatározták felőled. Botlásaidat is megbocsátják - sőt, el is várják -, ha egybeesnek az ő elképzeléseikkel. Csak azt nem bocsátják meg, ha szembehelyezkedsz az elvárásaikkal és a magad kedve szerint élsz.
Az emberek azokon a bűnökön háborodnak fel leginkább, amelyeket maguk is szívesen elkövetnének.
Valahányszor észreveszem, hogy valami zavar a másik emberben, nem ártana átgondolni, hogy amit látok, az legalább (...) annyira rólam is elmondható.
A neurotikusnak nem terapeutára van szüksége, aki meggyógyítja, nem is apára, aki törődik vele. Egy mester kell mindössze, aki megmutatja neki, hol tévedt el az úton.
Életünk során szerepeket játszunk, megannyi maszkot váltunk. De az nagy baj volna, ha a mennyországban csak a maszkunkon keresztül ismernénk meg egymást.
Sok szemrehányáson kell majd túltenned magadat. (...) Az emberek szerint ugyanis bárhol adunk bármit, azt máshonnan lopjuk el.
Gyűlölöm a könnyen elérhetőt. És nem ember, aki nem áll ellen. Legfeljebb hangyaboly, amelyben már nincsen Isten. Kovásztalan ember.
Mint köztudott, a butaság az emberi szellem terméke, magából táplálkozik, és másokat is táplál, olykor bántó is tud lenni, de alapvetően mégsem az. Gyakran a butaság kedves is, bizony lehet valaki olyan kedvesen buta, hogy nemcsak elnézzük neki, de még kedveljük is a butaságát. Sőt azt szeretjük benne a leginkább!
Világunkban csak akkor jutunk gyengédséghez, ha fizetünk érte. Talán a másvilágon nem így van - ki tudná azt?
Ha igazán ismernél, minden, amit rólam hiszel, megváltozna.
Félünk a szeretettől és vonzalomtól! Az önhittségnek is megvan a maga mohósága.