Idézetek az emberismeretről
Azt mondják, a szerelem vak. Dehogy vak, inkább élesen lát. Felfedezi a sok jót, ami valóban megvan abban, akit az ember szeret.
Vagy legyetek jó fák, és teremjetek jó gyümölcsöt, vagy legyetek romlott fák, és teremjetek romlott gyümölcsöt; mert gyümölcséről ismerik meg a fát.
Gond embernek lenni, igaz embernek meg kettőzött gond éppen. Igaz magyar embernek lenni pedig akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerősödik.
Egy szép vagyonnal rendelkező, nőtlen férfi nem lehet meg feleség nélkül. Ez mindenki szerint alapvető igazság. Ez az igazság oly rendíthetetlenül él a vidéki családok gondolkodásában, hogy amint effajta legényember érkezik a környékükre, máris úgy tekintenek rá, mint valamelyikük lányának jogos tulajdonára, függetlenül attól, hogy a szóban forgó úr milyen érzéseket táplál és miféle nézeteket vall.
A részegség a gyengéknek való, azoknak a mankója, akik nem elég erősek ahhoz, hogy a saját szájuk íze szerint éljék az életüket, és megálljanak a lábukon. A pia menekülés.
Az emberek néha hülyeségeket csinálnak, amikor megpróbálnak úgy viselkedni, mintha nem lennének csapdában.
A libidó, a becsvágy és az irigység a legnagyobb hajtóerő, míg az ember fiatal.
Az ember sohase képes arról leszokni, hogy ő ne legyen. A nagy akarnok örökké lenni akar valami. A halála után is. Hiszen oly önző.
Milyen nagy dolog egy ember és mégis milyen semmi.
Mi, madarak hiába tudunk repülni, mégsem repdesünk csak úgy összevissza a világban. Amelyikünk költöző madár, az nagy utat tesz meg, mégis mindig ugyanoda érkezik. Bárhová repülhetnénk, mégsem tesszük. Ti, emberek annyira mások vagytok! Mindig tele vagytok tervekkel, vágyakkal! Ha repülni tudnátok, csak röpdösnétek a világban mindenfelé, még azt is elfelejtenétek, mi a dolgotok. Kicsit telhetetlenek is vagytok. Nekünk nincs nagyobb fészkünk, mint amekkorában elférnek a tojáskák, s nem fogunk több legyet, kukacot, mint amennyit meg tudunk enni. Szerintem azért nem tudtok repülni, mert akkor nem elégednétek meg az otthonotokkal, a hellyel, ami a tiétek.
Aki nem szokott gondolkozni, az ehelyett lázas véleménynyilvánítással foglalkozik.
Ha meg akarjuk érteni az ember lényegét, mindenekelőtt a múltjával kell tisztában lennünk.
Korábban hajlamos voltam azt gondolni, hogy csak nem ismerem eléggé, de ha ez változik majd idővel, már nem okoz annyi meglepit. Pedig akadnak emberek, akikkel hiába éljük le akár a fél életünket, ugyanolyan rejtelmesek maradnak. Talán nem olyan meghökkentők a reakciók egy idő után, de a rejtély nem oszlik. Csak ismerős rejtély válik belőle.
A kételkedés és a türelem a kultúrember tulajdonsága.
Minél primitívebb az ember, annál jobbnak tartja magát.