Idézetek az emberismeretről
Senki iránt nem táplál hevenyebb gyűlöletet az ember, mint a jótevője iránt.
Soha ne becsüld le az emberek megérzéseit, ha azt mondják, hogy valami nincs rendben!
Ha mások korholnak, gyűlölnek és ezt ki is fejezik, fordulj a lelkükhöz, nézz a mélyére és lásd, milyenek az emberek! Akkor rájössz, hogy a rólad alkotott véleményük miatt nem kell nyugtalankodnod.
Jó és rossz tulajdonságaid alapjában véve nincsenek. Ápolt tulajdonságaid jók; becézett, vagy elhanyagolt tulajdonságaid rosszak.
Minden ember titkon szerelmes a saját halálába, és egy csalódott szerelmes elkeseredésével hajszolja.
A megcsalatott szenvedély, a megsértett hiúság bőbeszédű. A rossz hajlam, a csalódás, a bosszú a legjobb rendőrkém.
Annak, aki a pénzeszsák zsinórját megköti és megoldja, semmit sem tagadnak meg az emberek.
Természetesnek lenni a legnehezebb póz, amit az ember felvehet.
Mindenki a szebbik arcát mutatja felénk, és ami csúf, azt gondosan eltakarja. Ne akarjunk hát más bőrébe bújni, mert már későn jövünk rá, hogy nem olyan kellemes. Nagyanyám emlegette mindig, ha másra voltam irigy: „Ha mindenki kivihetné a piacra egy csomagban az örömét és a bánatát, és mindenki belekukkanthatna kedve szerint a máséba, senki sem cserélne a másikkal.” Ne akarjunk hát olyan terhet a vállunkra venni, amibe nem látunk bele, még akkor sem, ha messziről olyan kívánatos! Ne vállaljunk fel olyan szerepet, ami nem nekünk való! Merjünk őszinték lenni, mert a hazug világban ehhez kell az igazi bátorság! Különbözni a többitől. Beismerni, hogy hazudtunk és vállalni, hogy többet nem csapjuk be magunkat. Nem szégyen bevallani, hogy nem tudok milliomos, sikeres, hatalmas lenni, de nem is akarok annak látszani. Boldog szeretnék lenni, ha lehet.
A boldogság vagy erős indulatok játéka, amelyek felőrlik az embert, vagy valamilyen pontosan szabályozott elfoglaltság, amely egy ütemesen működő angol gépezethez teszi hasonlóvá az embert. Ezeken az örömökön kívül még él valamilyen, nemesnek mondott kíváncsiság bennünk, amely meg akarja ismerni a természet titkait, vagy pedig utánozni akarja megnyilvánulásait. Ez a Művészet vagy a Tudomány, a Szenvedély vagy a Nyugalom.
Az ember mindenütt egyforma: mindenütt folyik a harc gazdag és szegény között, mindenütt elkerülhetetlen, jobb tehát kizsákmányolónak lenni, mint kizsákmányoltnak; mindenütt vannak izmos emberek, akik dolgoznak, s erélytelen puhányok, akik önmagukat gyötrik; mindenütt egyformák az örömök, mert az értékek mindenütt kifáradnak, és csupán egy indulat éli túl valamennyit: a hiúság.
Felkelsz és az arcodra egy mosolyt festesz, Ez is kell a mindennapos jelmezedhez.
Meglátni valaki valódi színeit nem mindig egyszerű. Néha be kell nézni a férfias külső mögé, hogy megleljük a törékeny egyént. Nem az ékszer csillogása árulkodik arról, hogy hamisítvány-e. Az igazságnak ki kell lépnie az árnyékból, hogy láthassuk a mosoly szépségét. Igen, mindenki elrejti valódi természetét előlünk, és sajnos csak akkor jövünk erre rá, amikor már túl késő.
Ha egy csoport nem kap megbecsülést a jelenben, a múltban keres vigaszt magának - ez egy bevett eszköz arra, hogy fokozza magában önnön értékének és saját abszolút igazának tudatát.
Képes vagyok belelátni az emberek lelkének rejtett zugaiba is. Mintha egy ablakon néznék be, látom, mi folyik odabenn, a kulcsra zárt szobában.