Idézetek az emberismeretről
Ha az embereket boldogabbá tehetjük, nem számít, ha szegényebbé tesszük őket, nem számít, ha kevésbé termelékennyé tesszük őket, nem számít, ha kevésbé haladóvá tesszük őket a haladásnak abban az értelmében, amikor pusztán csak változtatják az életüket anélkül, hogy egyre több örömöt lelnének benne.
Az emberek nem olyanok, amilyenek lehetnének, hanem olyanok, amilyenek lehetnek.
Azzá válunk, amire a legtöbbet gondolunk; és azt is vonzzuk magunkhoz.
Az őrültek nagyon ritkán kérdezik meg maguktól, hogy megőrültek-e.
Amikor azt mondjuk, hogy nem akarunk beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy nagyon el akarjuk mondani valakinek, csak nem akarunk sebezhetőek lenni.
Az új kor embere nem olvas. Nem lát. Néz. Az a beidegzése, hogy az életben a legfontosabb dolog a kukkolás és az önmutogatás.
Még sosem tapasztaltam, hogy valakit ok nélkül nem kedveltél. Nagyon igazságos, becsületes vagy. Mindenkiben a legjobbat próbálod látni. De a boldogtalan embereket a legnehezebb szeretni. És ez azért van, mert ők saját magukat sem szeretik.
Az embert - persze bizonyos mértékig - meghatározza a hely, ahol született és nevelkedett. A gondolkodása, érzései valahogy kapcsolatban vannak a tájjal, a hőmérséklettel, a széllel.
Mérhetetlen gazdagságot hoz magával minden ember. Erőt és hajlandóságot, képességet és gubancot, lehetőséget és lehetetlenséget rejt magában minden lélek.
Ha folyton azon törném a fejem, hogy mi járhat a dilinyósok agyában, nem jutna időm az értelmes emberekre.
Az ember racionalitása az, hogy belátásai vannak. Az irracionalitása pedig abban áll, hogy nem azok szerint cselekszik.
A külső labirintus a benned lévő kivetülése, a benned lévő belsőt pedig a kinti vetíti beléd. Ezért azután gyakran a saját belsőd útvesztőjébe lépsz, amikor beteszed a lábad a külső labirintusba. Ez a legtöbb esetben komoly veszéllyel jár.
A legtöbb ember ezen a világon talán nem is igényli a szabadságot, csak azt gondolja, hogy igényli. Ebben az illúzióban ringatja magát. A legnagyobb zavarba esnének, ha tényleg megadatna nekik.
Minden embernek vannak gyöngeségei. Neked is. Miért vetsz mégis követ néha azokra, akik nem rosszabbak, nem jobbak nálad, hibáik legfeljebb más módon nyilvánulnak meg?
Valódi szelídségre csak a nagyon határozott emberek képesek, akik szelídnek látszanak, azok többnyire gyengék, s gyengeségük hamar keserűségbe fordul át.
Facebook
Pinterest