Lauren Brooke
angol író
Még sosem tapasztaltam, hogy valakit ok nélkül nem kedveltél. Nagyon igazságos, becsületes vagy. Mindenkiben a legjobbat próbálod látni. De a boldogtalan embereket a legnehezebb szeretni. És ez azért van, mert ők saját magukat sem szeretik.
Amikor a szüleidnek problémái vannak, magadat kezded hibáztatni, még akkor is, ha nem a te vétked. (...) Ha törődni kell velük, a neheztelés érzése is kapcsolódhat ehhez. De te nem akarsz így érezni, és tudod, hogy nem is lenne szabad. Így a végén bűntudat fog el.
Őt szerető emberek veszik körül és az életének nemes célja van. (...) Ha ő nem lenne mindennek a részese, milyen értelme is lenne az életének?
Neked is akarnod kell, hogy a dolgok megváltozzanak. Csak akkor lesz jobb valami, ha te is akarod. És ha igazán akarod, akkor nem szabad feladnod!
Tudom, hogy a lovaglásban és a lovak körüli teendőkben sok kockázat van - mint ahogyan az élet más területein is. De kockáztatnunk kell, különben nem ér semmit az egész. (...) Ha nem teszed, mindig azon fogsz töprengeni, mi lett volna, ha...
Akár lóról, akár egy emberről legyen is szó: nem lehet rákényszeríteni semmire.
Néha a balesetek egyszerűen megtörténnek. (...) Haragudni akarsz saját magadra, mert könnyebb elviselni, ha magadat hibáztathatod. De ha olyasmiért okolod magad, amiről nem tehetsz, nem segítesz senkin. (...) Azt hiszem, ez olyan, hogy a lelkünk mélyén azt akarjuk hinni, hogy mindennek, ami történik, van oka. Pedig nincsen. Az élet nem úgy működik. Néha az ember rosszkor van rossz helyen.
A gyógyítás által mi magunk is gyógyulunk. Ez a szeretet varázsereje.
Az erőszak tönkreteszi a bizalmat.