Idézetek az életről
Egy évbe se telt bele, égni kezdett a lába alatta a föld, és elköltözött. Sehol sem volt szabad olyan sokáig maradnia, hogy ideje legyen gyökeret ereszteni. És ha már nem kötődött semmihez, félnie sem kellett az elvesztésétől.
Fajunk képes arra egyedül az állatvilágban, hogy mindennapi létének közvetlen tapasztalatait a születéstől a halálig tartó egyéni utazás eseménysorába, a tudatos énre vetített élettörténetbe helyezze bele.
BKV-bérlettel nem vehetsz tapizást, mozijeggyel nem vehetsz első csókot, hotelszobával nem vehetsz romantikát, gyűrűvel nem vehetsz hűséget, gyerekekkel nem vehetsz családot, az évek számával nem vehetsz összetartozást.
Ezentúl az élet úgy sodor majd magával, mint száraz bogáncsot a szél.
Szemrebbenésnyi életem fölött Éber szemmel virraszt az Isten.
Nem tudja eltörölni a múltját, az már megtörtént. És ha valami megtörtént, nem lehet meg nem történtté tenni. Nincs visszajátszás. Nincs visszaút. Az ember csak egyet tehet: hogy továbblép
Érdekes, hogy a fiatal költők másra sem gondolnak, csak a halálra, a sok vén marhának pedig csak a lányokon jár az esze.
Ez a gondolat, hogy "jól kitöltött élet", teljesen téves. Egyrészt az ember soha nem tudja annyira kitölteni, amennyire szeretné. Másrészt mindenképpen részben hibákkal tölti ki. A fontos az, hogy egyes pillanatokat jól töltsünk ki.
Az élet nem olyan, mint egy üveg, amit meg kell tölteni. (...) Inkább olyan, mint egy zene, amiben vannak kevésbé sikerült, unalmas és erőteljes motívumok.
Nincsen életrajzom, csak életem. Én nemcsak lemorzsolom, leélem, hanem át is élem az életet!
Mert az élet repül velünk, ha szárnyalunk vagy csak megyünk, andalogva, kézen fogva, emlékeket felkarolva, sóhajokba kapaszkodva, összebújva vagy széthullva, illatokkal, illanókkal tele tarisznyánk a jóval, hamuba sült fájdalommal, friss idővel vagy múlttal, ezerarcú szép titokkal.
Nem az él, akin csak áthömpölyög, de aki önmaga is élteti az életet.
Ez az egyetlen életem, ez a csodás, iszonyú, rövid és végtelen valami, amiből egyikünk se távozik élve
Az élet egy nyitott könyv, azonban nagyon gyakran rossz oldalon.
A halál legnagyobb baja, hogy ha egy embertársunk meghalt, nem tehetjük többé jóvá a rajta elkövetett rosszat. Azt szokás mondani: "Élj úgy, hogy minden órában kész légy a halálra." Én inkább azt mondanám: "Élj úgy, hogy mindenki meghalhasson anélkül, hogy teneked ezt a bűnbánatot kelljen érezned.