Idézetek az életről
A házasság is, éppen mint az élet, unalmas, haszontalan és kissé üres, ha túlságosan el van rendezve, oltalmazva, védelmezve. Nem szebb-e, ragyogóbb-e, táplálóbb-e, hogyha - éppen mint az élet - keveréke a piszkosnak és a nagyszerűnek, sárnak és csillagnak, földnek és virágnak - szerelemnek, gyűlöletnek, kacagásnak, könnynek, rútságnak, szépségnek, sebeknek?
Nem cselezheted ki a sors akaratát azzal, hogy a partvonalon álldogálsz, és alacsony tétre fogadsz az élet versenyén. Vagy beszállsz, és mindent kockára teszel a játékban, vagy teljesen kimaradsz belőle. De ha nem játszol, akkor nem is győzhetsz!
Szívemet veri a rendfenntartó idő; szívem visszaüt.
Hogy minden lefelé esik; hogy ifjúból lesz az agg; hogy az evőket megeszik; hogy mindezekre süt a nap - míg csak időnk le nem telik, sorolhatnánk e dolgokat s "természetes" mondjuk, pedig érezzük: fantasztikusak.
A holnap nem ígéret, csupán egy esély.
Veszteni? nyerni? - ne, soha! csak játszani szeretnék. Mindig.
Miért kutatnám az élet titkait, amikor mindenre van közmondás?
Lám, az egész élet csupán nézőpont kérdése. A szomorú persze nem lesz ettől vidám, ám ha így nézem, talán később leszek totál neurotikus. Ily módon egy lelket már megmentettem, nemde?
Nem csupa bosszúság a földi lét, jó és rossz, fény és árny váltakozik benne, tán ettől olyan szórakoztató, sőt, izgalmas.
Minden elmúlik, minden visszajön; így forog örökké a lét kereke.
Rezeg az emberben minden atom, És csak az téved el, aki él! De ha csak dünnyögsz, mardosod magad, És nyaldosod a sebeidet, Ami ma még az ajtón bejön, Holnap a kulcslyukon kimegy.
Ti boldogtalanok, nem egyedül vagytok, Előttetek egy ember ment el S utánatok is jön egy ember.
Az élet érzése olyan hatalmas volt benne, hogy a halált is csak valami szörnyű életnek képzelte.
Aki reményre szorul, az vagy ne a Földet válassza, vagy ne vegye túlságosan komolyan az itt folyó játékokat.
A lét határozza meg a bűntudatot is.
Facebook
Pinterest