Idézetek dalszövegekből
Olyanokra képes vagy, amit talán még te se tudsz, Elfut az élet, jól teszed, hogyha vele futsz.
Hulló csillag a szerelem, Fáj a lelkem, nagyon fáj. Vigy el innen napkeletre, Darumadár, engemet - Nem tudok én itt maradni, Mert a szívem megreped.
Folyton továbblépni és továbblépni a naivságom árán... de hová lépek, ha nem marad már több hely a föld hátán?
Ahogy egy új nap a végéhez ér, Talán rájössz majd, hogy miért Teszed a dolgod, az úton jársz, Egy boldog élet ízére vágysz.
Nem keresem, de ha kérdi hollétem a halál, szürke szóval közöld vele, engem erre talál.
Némán elkísérnéd felhőkön át, De az ég kapuját nem lépheted át. Engedd el, mennie kell, Hiszen ő a földnél jobbat érdemel. Így jó, nem éred el, De átölel majd, ha jó leszel.
A kezdet hordozza az ígéretet, De az elmúlás mondja az ítéletet. Főnixként hamvadból ébredhet fel, De újjászületned a belsődben kell.
Elmenni innen messzire Nem lenne válasz semmire Nem lehetsz gyenge ennyire Feledni és feladni kész Veled lesz úgyis az egész Innen akármerre mész Maradni igazán merész Állj meg és nézz szembe vele!
Nyújtsd a kezed, félek, hogy két Világ közt elveszítlek majd, Úgy ölelj, hogy érezd, az álmod Itt bent új virágot hajt!
A szívedben érzed Hogy van még mért élned A tűz újra éled És újból megéget De nem kell, hogy félj Nem kell több szó Engedd, hogy fájjon Engedd, így jó A szíved újra érzed, hogy szabadon száll.
Mindig van még valamennyi út előtted, És nem az a fontos, hogy mennyi áll már mögötted, Csak kapaszkodj feljebb, folyton magasabbra, A céljaidat tedd, tedd egyre távolabbra!
Akkora gödröt ásatott velem a bánat, izomból beletolnék egy panelházat. Pedig a boldogság is karnyújtásnyira van, csak azt elhajtották magzat koromban.
Utat tör magának minden szorongásom, Az összes lenyelt könnyem, az összes csalódásom.
Taszít téged, ha tiszta a kép, Dühít téged minden ami ép, Talán mert soha nem lesz a tiéd, Talán mert nincsen elrontva még.
Ne kímélj, ne is vigasztalj, Jobb, ha az ember tapasztal. Mikor a szív a szívnek feszül, Mindenki egyedül van belül.
Szeretlek én, Élet, mert te olyan jó vagy hozzám. Ha néha el is vettél, később mindent bepótoltál.