Idézetek dalszövegekből
Minek maradnál két tűz között? A lehetetlen egy tévhit, semmi több. Döntsd el, hogy merre mész, Ne veszítsd el a fejedet semmiért.
Magyar vagyok, magyarnak születtem, magyar földön magyar ember lettem, a múltunkat cipelem a vállamon, de magyar vagyok, úgyhogy vállalom. Magyar férfi és magyar asszony, északon, hegyeken, délen, a parton, túl egy bűnös évszázadon, de magyar vagyok, ez a támaszom.
Ha más nyelvén kell szóljak, Nem lesz, mit daloljak, Ha más nyelvén kell írnom, Eltépem papírom, Ha más nyelvén kell éljek, Pusztuljak el végleg, Ha más nyelvén kell hinnem, Verjen meg az Isten!
Széles a Föld, magas az ég, Mérföldes csizma sem elég. De egy csepp föld vár mindig rám: Ez itt az én hazám.
Legszebb éveimben, míg gyermek voltam én, És azt hittem, hogy mindig kék az ég, Anyám minden éjjel megfogta kezem, És az életről mesélt. (...) Most befalazott engem a sűrű, sűrű csönd. És könnyek között rejtem arcomat. Anyám lenn a földben földdé változott. Így talán boldogabb.
Ha barátja vagy még a jónak, Ne gondolj rám! Ha örülni tudsz még a szónak, Ne gondolj rám! Ha meghalni félsz még, de élni nem tudsz már, Csak akkor gondolj rám...
Ha a kezed pihen egy kézben, Ne gondolj rám! Ha nem lennél máshol éppen, Ne gondolj rám! Ha meghalni félsz még, de élni nem tudsz már, Csak akkor gondolj rám...
Mikor a gyalázat ünnepli önmagát, Mikor az alázat kéri a legjavát, Mikor az önérzet hallgat, akár a sír, Én nem csodálom, hogy a magyar ember örömében is sír.
Értettem s féltettem mindent, ami van, De néztem és éreztem, vagyunk még annyian, Akik azt látják s gondolják úgy, ahogy én, Ha sorba kell állnunk, hát álljunk az elején.
Húzom az igát, nyakamban járom, A kérődző barmok nyomait járom.
Egy elhagyatott úton sétálok, Csak ezt az egyet ismerem. Nem tudom, merre visz, de ott lesz az otthonom, egyedül megyek.
Ezt a dalt neked szánom, Neked, aki soha nem látja az igazat, Én elhessegethetném a fájdalmadat, összetört szívű lány.
Ha sírok az esőben titokban, Még olyanom sincs, akivel megosszam.
A világon te csak valaki vagy, de valakinek te vagy a világ.
Lábam termett a táncra, Szemem a kacsintásra, Ha táncolok, szikrát szórok, A világra fittyet hányok!
Facebook
Pinterest