Idézetek dalszövegekből
Bizalmat csak egyszer Adok, és csak egyszer Kapok, mégsem kell félnünk, érzem, mert A közöttünk gyúlt szikra Hatalmas tűz mára, Gyönyörben és mélyben hűség védett vára.
Bár mondják, múlnak a gyermekévek, nincs visszaút, Új mesék nem várnak reánk. Van mégis csillagfényű álomvilág, de azt gyermekünk álmodja tovább.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság, Egyszer elmúlnak a színes éjszakák, Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár, Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Halott virágok illatát nyögik a fák, És megrázkódik a táj. Valami véget ért, valami fáj.
Álmodtam egy világot magamnak, Itt állok a kapui előtt. Adj erőt, hogy be tudjak lépni, Van hitem a magas falak előtt!
Ma éjjel újra itt vagyok, Mit érzek, láthatod. Itt vagyok, és nem álmodom A könnyeket arcodon. Tudnod kell, mennyit érsz nekem: Te vagy az életem.
Mikor itt vagy, megszűnik a külvilág, csak az idő rohan tovább. Bárcsak megállíthatnám!
El kell, hogy bírjuk terheink, vagy elvesznek szép perceink, és mindig mennünk kell tovább egy életen és sorson át.
Döntened kell, mi a fontosabb, Megnyisd, vagy őrizd önmagad. Csak félig él, aki nem szabad, A rabok szíve megszakad.
Hova tűnt a "hol volt, hol nem"? A meséd felnőtt rég. Vagy nagyon mélyen a szívedben Vár, hogy eljátszd még.
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld, mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát. Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár, most örülj, hogy van, ki vár, és a két karjába zár.
Azért vannak a jó barátok, Hogy a rég elvesztett álmot Visszahozzák néked majd egy szép napon. Azért vannak a jó barátok, Hogy az eltűnt boldogságot visszaidézzék egy fázós alkonyon.
Fogadj el mindenkit, Szeress úgy mindenkit, Mintha a testvéred volna, És akkor nem lesz több bomba.
Angyal voltál, titkot loptál Ördöggé, mondd, miért változtál?
Miért kellett, miért nem mondtad, Egyszer lesz csak, nincs több holnap. Soha nem kértem, mondd, miért adtál! Ami nem volt, az nem fáj.