Idézetek dalszövegekből
Mindig a fénybe nézz, Mert szebbet még soha nem láttál, Biztos a fénybe érsz, Ha fel tudsz állni, mikor elbuktál.
Ismerd meg a vágyakat, Álmodd meg az álmokat, És közben idd a valóság borát!
Minden ember a földön a mában él, Ám a szívében még ott lapul a múlt, De megtalálja a holnap kapuját, Ahová a mán keresztül vezet minden út.
Nem háborgok, pedig háborúk dúlták fel a lelkem, Nem lázadok, de egy egész világ dőlt össze bennem. Csak nézem, ahogy betemet az éteri por, Majd találkozunk Valahol, valamikor.
Azt hitted, hogy elhagyott a múltad, tőled elfújt minden rosszat a szél. Indulnál egy új úton előre, ahogy minden ember újat remél. El ne hidd, hogy nyomtalanul élhetsz, minden percnek roppant súlya lehet. Boldogságod összefügg a múlttal, jó is, rossz is együtt él veled.
Oh, bárcsak érinthetnél! Ne kérd, hogy: lassan a testtel! Ne súgd, hogy: most ne siesd el! Oh, bárcsak érinthetném!
Minél lejjebbről indulsz el, annál messzebb repülhetsz el, nincs út, min ne jártak volna már, csak indulj el.
Minden lépésed tánc, Minden hangod egy dallam. Dolgozik bennem a hajlam, Hogy mindig birtokoljam Azt, aki vagy.
Nincsen más, csak a hit és a dac, A tiéd csak az marad, amit másoknak adsz.
Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem, De kezeli mindennap. Egyszer mutat majd egy tisztább képet a tükörben. Az leszek én, lehet, éppen holnap.
Nem az idő az, ami átlépett rajtad, észre sem vetted, hogy elveszett egy haszontalan kis apróság, ami nélkül élni nem lehet.
Ha akarom, a hinta az égig száll, mert valahol a szélben a szerelem jár.
Egyszer eljön majd a nap, mikor egy rövid perc alatt, elhagyom a széttört álmokat.
Hol a szeretet? Hisz ez az, ami nélkül más sem megy.
Tudom, nincsen véletlen, hogy meg van írva a sorsunk, Szóval te és én a jó időben, a legjobb helyen voltunk.