Idézetek dalszövegekből
A tudás fontos, mert megtaníthat, Hogy azt is átlásd, mi elvakíthat. (...) Rajtad áll, merre mész, gyerünk, válassz! Benned és tetteidben a válasz.
A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene.
Fogy az idő, bezár egy ajtó -, titok a vér, a könny, a jajszó... Ölel a bűn, a csókja fullaszt, legyen erőd, vagy el sem bújhatsz már.
Nap szárítja csapzott tollát, Nézi szíve választottját, Megesküszik földre-égre, Halálba is elmegy érte.
Megint a rossz útra léptem. Száz közül megismerem. Megint a szívemre hallgatok, Mikor csődöt mond az eszem.
Van aki őriz, De nincs, aki ért, Van olyan, aki megölel, De nincsen, aki félt, Már nem is tudod, hogy szenvedsz, Hitted, hogy szebb lesz, Praktikus, logikus, Mégis tragikomikus Rosszul megírt, hálátlan szerep, Hogy tulajdonként éled az életed, Én féltelek.
Ha mégis véget ér, mit mind öröknek hittél, és bánat ül szíveden, Néha fáj majd, hogy visszanézz, és lesz olyan, hogy reggel attól félsz, Ki néz majd vissza rád a tükör másik oldalán?
A halálnak nincs romantikája, de mégis húz magához, Úgy várok rá, mint arra, mikor ajkam ér a szádhoz. Menny vagy pokol, könyörgöm, vegyél magadhoz, kérlek, Nincs más vágyam, mint hogy boldogan nyugovóra térjek végleg.
A hazámat csodálom, hisz az életünk játék, Túl komolyan veszitek, csak egy mosolyt látnék Az arcodon, amint te is minden nap ráébredsz, A következő napod is csak ugyanúgy játék lesz. Ezért ne add fel most, csak indítsd el újra, Az életünk már nem áll le, bármilyen furcsa, Ezt addig kell élvezni, amíg megtehetjük, Mindegy, hogy ér véget, mi mindenképp szeretjük.
Ahogy a csillagok felettünk, Szabadnak születtünk!
Szívemet kéne kitépnem, hogy mindezt ne érezzem, Mert nincs hitem, nincs mire várnom, Nincs helyem, érzem e tájon, Nincs érzés, mi ennyire fájjon.
Hosszú az út, hosszú még a tél, Hosszúak a napok, de egyszer mindenki célba ér.
Mondd, mennyit ér, ki téged szívéből követne? Mondd, mennyit ér, ki érted véled szállna szembe?
Az idő telhetetlen, van, hogy mindent elrabol.
A nagy folyók mind elérik a tengert, Az álmaim velük futnak tovább, Úgy szeretném, ha gyors lehetnék én is, mint a szél, És az otthonom lehetne a nagyvilág.