Idézetek dalszövegekből
Túl magasra vágysz. Hol van már a rózsaszínű felhő? Veszélyes az út, a csúcshoz mindig közel a lejtő.
Hiába van életed száz, vigyázz, melyik oldalra állsz! A cél a fontos, nem a rajt, és te is rájössz majd, ha Átver a látvány.
Egy boldog pillanat nem más, csak színes vadvirág, Mi elhervad, míg haza sem érsz.
Aki másokért él, Aki gyermekként nőtt fel, Ködös álmot nem vár, Szeme könnyet sosem ejt, Csak tűr, csak tűr. Oly sok régi mesét nem is hallok meg már. Miért higgy, miért bízz? Hisz a légbe úgyse ránt a por, mit tündér szór.
Pán Péter - Visszatérés Sohaországba c. film
Visszahoz egy régi perc, megidéz egy fénykép, míg csak élnem kell, sose lesz másképp: ugyanaz a fájdalom ugyanaz az érzés, az a búcsúszó, amivel elmész.
Ő szívembe lopta halk szavát, Ha látom kedves mosolyát, Úgy érzem, táncol a világ, S minden oly szép.
A szerelem olyan, akár, akár a tenger, Hogy csordultig van telve szerelemmel, Hogy sose fáradt, hogy éjjel is ébren, Hogy amíg álmodsz, az ő szemében Ringunk mi ketten.
A hűség a legkegyetlenebb béklyó.
Nem szégyenlem az életem, ez az énem. Neked semmi, van, akinek én voltam a minden.
Szeretlek, mondom, ő meg mondja: Szeress nyugodtan, majd nem figyelek oda.
Legyen az egy az az álom, amiért küzdesz és itt vagy a világon! Legyen a kettő az érzés, az a tűz, az a bánat és megértés! Hiába érzed az álmod, vérzik a világod! Kell még valami más. Legyen a tett ma a három! A te világod most vár rád, nem is gondolnád, három az egyben, és tiéd a valóság!
Szóból vannak hidak két ember között, Csend lobbantja őket a fejetek fölött, Mindenki mást érez minden szó mögött, Ami nekem kéne, azt te nem tűröd.
Fejessel ugorjunk, hiszen az élet mély.
Szemeiben ég a tűz, És csak néha oltja könnye el, Ha fáj nagyon a búcsúzás. Ha a végső percben átölel.
Minden újabb percben, Amiben magány vár engem, Erős vágy él bennem, Hogy újra átélhessem Azt a szépséges csodát, A gyönyör édes mámorát, Amit lényed adni tud, És ami a szívemhez jut.
Facebook
Pinterest