Idézetek dalszövegekből
Kívántalak mindig téged, De a perc nem jön el soha már. Csak játéknak nézted a szívem, És ha volt kedved, játszadoztál.
Mint eldobott kő az úton, Mit csak játékból hajítottál, Úgy vártam, hogy jössz majd, és újból Megérintesz, és játszunk tovább.
Csak egy halk sóhaj száll Szívem bársonyos partján. Te maradsz, s te voltál, Érted szívem úgy kalapál. Súgj egy titkot még, Mitől féltékeny az ég! Míg tart az örökké, Én csak veled lennék!
Kezeidet el nem érem már, Nem érzem bőröd bársonyát. Tekinteted még bennem él, Őrzöm hamis szerelmedért.
Karodba bújnék, de hazudok, és nem teszem, Szavakat súgnék, de hagyom, hogy a csend takarja szívem.
A sors most szerelmet adna, ideje szót fogadni, Nézd, aki többet ígér, annál biztosan nincs is semmi.
Hidd el végre, csak 7 másodperc az élet, Távol vagy, hogy ezt értsed, Én várlak téged!
Nem figyel a szépre most senki. A légbe szagol, és úgy meghajol Az olajos, vérbő étek előtt, Mintha nem is lenne halál.
Lehetek a víz, lehetek a tűz, lehetek a szél, - ami Téged mindig űz -, az árnyék, lehetek a fény, akkor sem értenél!
Mit ér neked a szívem, ha így dobod csak el? Mit ér a holnap, ha várlak, de régen mást ölelsz?
Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog, Fekete föld mélyén örökre megnyugodott.
Te vagy a kezdet, és te vagy a vég, Nélküled nem bírnám, érzem, feladtam volna rég, Csak annyit kérek tőled, hogy mindig itt legyél, Mindig velem legyél!
Én várok rád, hogyha várni kell, mert érzem, hogy jössz, újra itt leszel, és többé nem engedlek el.
Húszéves lesz lassan már a gyermek. Álmainak fénye veszett már, De hiszi, hogy új álmai lesznek, És álmaiért újra harcba száll.
Mindig ébredj mellettem, Nézz rám úgy, hogy érezzem, Nem vár több magányos éj, És nálad lesz menedék.
Facebook
Pinterest