Idézetek a beszédről
Ha nyelvek nem volnának, az ember mindenütt otthon érezné magát a földön.
Minden kimondott és leírt szók legszomorúbbika a "volna".
A szavaknak ereje van, ezt mondta. A szavak karddá válnak annak a kezében, aki jól bánik velük.
A fecsegés mélyén az elmebaj rejtőzik.
A szavak lassúak, az érzés gyorsabb.
A nagy dolgokat nem kell magyarázni. A nagy dolgok azzal, hogy nagyok: hatnak. (...) Agyonbeszélni csak kis dolgokat kell, mert azokba bele kell beszélni valamit.
A szó sötét üvegben lobbanó láng.
- Ha nagyon sok jólnevelt, illedelmes szóba csomagolják, akkor igazság lesz a hazugságból? - Nem. Ami nem igaz, arról akármilyen szép hosszan beszélhetnek, körülírhatják vagy becézhetik, ha egyszer nem az igazat mondod, akkor hazudtál. Függetlenül a körítéstől.
Nem az a baj, ha akármilyen szavakkal fejedre olvassák a hülyeségedet. A hülyeség a baj.
Amédée úr (...) közölte a szüleivel, hogy nemsokára visszamegy Nigerbe, gazdagon és tisztelettel övezve. Ahogy most visszagondolok rá, úgy érzem, maga is elhitte, amit mondott. Sokszor észrevettem, hogy az emberek a végén el is hiszik, amit mondanak.
- Mi a szerelem, Maya? Mi az, amit érzel? Mi az, amit érzek? - Hallgass! Szeress! (...) A szavak nem jelentenek semmit, nem tudom általuk neked átadni magam, a beszéd oly esetleges és suta, képtelen kifejezni, amit érzek.
Ha közvetlenül beszélsz az emberekkel, úgy sokkal erőteljesebben közvetítheted az érzelmeidet, még ha a szavaid bizonytalanok is, és a kiejtésed is idegen; mindenesetre az üzenet, ami eljut hozzájuk, sokkal inkább hasonlít arra, amit gondolsz, semmint arra, amit egy tolmács ismételne (...), hiszen a tolmács szájából nem áradhatnak érzelmek, pusztán szavak, és a szavak csak olyanok, mint valami burok.
Szavak. Kimondtam őket, és elenyésztek. Senki sem hallotta őket, ennélfogva már nem léteznek. Ha már nem léteznek, talán újra létre lehet hozni őket, és akkor majd valaki esetleg meghallja.
A szavak bármennyi terhet elbírnak, amennyit mi akarunk. Csak megegyezésre van szükség, és egy hagyományra, amelyre építeni lehet.
Ha az ember nem az anyanyelvén beszél, egy icipicit hazugságra kényszerül mindig. Nem azt mondja, amit valójában szeretne, hanem amit zavar nélkül ki tud fejezni. Aki az anyanyelvét felejti el, az őszinteséget felejti el örökre.