Idézetek a társadalomról
Ahogy a világon egyre inkább teret nyer a fogyasztói kapitalizmus, könnyen lehet, hogy a globalizáció elutasítására irányuló kísérletek is egyre durvábbak és erőszakosabbak lesznek.
Az emberiség eddigi története, ahogyan ismerjük, nem más, mint az emberiség egyre nagyobb és nagyobb összefogásra való törekvése. Ez az egység különböző eszközökkel valósul meg, és nem csak azokat szolgálja, akik ezért dolgoznak, hanem még azokat is, akik ellene vannak.
Valaha az igazságot azért keresték, hogy az életet jobbá, értelmesebbé, emberibbé tegye. Ma, az eszeveszett rohanás és szellemi elborulás korában az igazságról való tudás kevesek passziója lett; igazságnak, eszmének, morálnak az élethez semmi köze nincs már. Az emberiség zömét egyetlen működő "igazság" érdekelné; hogyan lehet minél hamarabb több pénzt szerezni.
Az a kor, mely nem tudja, mit akar, de azt a semmit bőszülten akarja, csak mosolyra késztethet, jóllehet méla mosolyra.
A görögök szerint akkor lesz majd boldog a világ, ha nem államférfiak, hadvezérek, politikusok vezetik, hanem tudósok.
Milyen igaznak érzem Platón mondását, miszerint csak akkor lesz rendben a világ, ha vagy filozófusok a királyok, vagy a királyok filozófusok.
Minden birodalom annyit ér, amennyi lehetőséget kínál, ezt már az ógörögök is tudták.
A diktatórikus rendszerekben (...) a nép támogatása tulajdonképpen adott. (...) Demokráciában ennek pont az ellenkezője igaz. A nép támogatása igen véges nemzeti forrás, ezért takarékosan kell bánnunk vele.
A szegénységet "meg lehet oldani"? A bűnözést "meg lehet oldani"? És a betegségeket, a munkanélküliséget, a háborút meg a többi társadalmi nyavalyát? Egy frászt. Mindig csak annyiban reménykedhetünk, hogy sikerül elviselhető szintre szorítanunk őket, hogy az emberek normálisan élhessék az életüket.
A társadalom többsége annak a pártnak hisz jobban, amelyik szebb illúziókat ígér.
A demokráciának vannak olyan határai, amelyeket átlépni életveszélyes.
A múltat nem szabad megkövesítve fenntartani. A hagyomány helyes dolog, de a sok abból is megárt.
A demokrácia olyan szó, aminek mindenütt más az értelme (...), de kevés helyen az, aminek a görögök mondták valamikor.
Tudod (...), mi a korunk problémája? Az emberek kezdenek elértéktelenedni. Mindenki helyettesíthető. Nincsenek már ideáljaink, és enélkül nincs, ami felemelhetne bennünket. Mindenki kétségbeesetten keresi a bizonyítékot arra, hogy nélküle a világ kissé más volna.
Vedd észre a szegényt, légy képes a szemébe nézni, de ne áltasd magad azzal, hogy a sorsát meg tudod változtatni!