Vavyan Fable

Besokalltam. A fronton is előfordul ilyesmi. Egyszerre csak a katona elhajítja a fegyverét, virágot tép, a hajába tűzi, vagy a fogai közé harapja, és vihorászva az ellenség felé indul, hogy megossza vele a felismerést: baromság ez az ölősdi, testvérem!

Úgy szeretlek, mint a legszebb álmomat.

Az már feltűnt a tudós elméknek, hogy több ragályt is vírusok okoznak; de vajon mi okozza a bolygón végigsöprő tébolyhullámot? Egyszerűen csak az életmód? Vírus, baci, miazma nem felelős? Tényleg? Akkor jó. Már attól féltem, eljön a nap, amelyben harminc-negyven bomlott fegyveres kap hajba egy lapos tetőn, hogy az most melyiküket is illeti, mint tüzelőállás.

Ha gyűlölséggel telített a te szíved, kipufogót kell neki keresni. Ha nem ereszted ki, téged fojtogat. Ha időben nem találsz kipufogót, akár még ámokfutó tetőlövész is lehet belőled! De ez egy körtánc, mert menjünk tovább: muszáj a gyűlölség?

Vess egy pillantást az emberiségre. A legtöbben bármit elhisznek, amit el akarnak hinni. Féknyom nélkül beveszik! Összekényszerült házaspárok boldognak, tehetségtelenek géniusznak, gyengén kifütyültek sikeresnek, molettek soványnak, hazugok erkölcsösnek hiszik magukat. Némelyek mindezt egyszerre. Csak nézz körül!

Szerelem?! Biztos, hogy tényleg a világhíres, eget-földet összeborító, szívmélyi érzés talált rám? Szerelmes volnék, csakugyan? (...) Előbb csak állóképként vetítettem magam elé őt, majd megszólaltattam, kissé közelebb hívtam, visszaemlékeztem az éjszakára... - ettől az ájulásig megrendültem, valóban. Gyanús, hogy ez tényleg szerelem; mi egyébtől szalad le a vér a fejemből a bokámig, ha a pasas arcára, pláne érintésére gondolok?

Ami bennünket, pacákokat illet, örömmel vennénk, hogy ha nemzenénk, és netán leányka jönne létre, születésekor lelnénk rajta egy, egyetlenegy gombot, ilyen feliratozással: On - Off.

Nézdegéllek, kedves, markodban a téged mindenüvé kísérő telefonnal, és felötlött bennem, milyen sokan vagytok, főleg pacákok, akik e kis ketyere nélkül tapodtat sem élhettek, cipelitek a bankotokba, az irodátokba, a kocsitokba, a mindenhovátokba, és ha majdan gyermeket nemzetek, az orvos meredten fog bámulni az újszülöttre, aki egyébként tök ép krapek lesz, sőt, technikailag korszerű, egyenesen csúcsmodell: nyomógombos tenyérrel, kihúzható antennával ellátott középső ujjal jön a világra, eleve.

Nem is emlékszik, mióta fél már. Régóta, pokoli régóta, s ezt az állapotot nem lehet megszokni.

Ha az állat- és növényvilág kihalóban levő fajainak szentelnek vörös könyvet, emberi tulajdonságok számára is nyithatnának egyet, hamar megtelne.

Soha ilyen olcsó nem volt az emberélet, és azzal együtt értéktelenedett el az is, ami emberi.

Bőrnyugtató. Nyugtalan a bőröd? Az ember nem is hinné, mire képesek a nők.

Azért, mert valaki nem sírja el magát lépten-nyomon, sőt, megpróbálja fonákjáról nézni a dolgokat, még nem lelketlen, szívtelen, cinikus, satöbbi! Sőt, ha néha átmossa magát humorral, még használ is az emberiségnek. Eggyel csökkenti a potenciális ámokfutók számát.

A korlátoltság és a toleranciahiány rokonok. Sőt, fivérek.

Néha milyen bonyolult az egyszerű!?