Agatha Christie
Milyen bolondok is azok, akik letérnek az egyenes útról. Tiszta lelkiismeret: ez a legfontosabb az életben. Ha ez megvan, az ember az egész világgal szembenézhet, és bárkinek, aki az életébe bele akar avatkozni, szemébe vághatja, hogy "Menjen a pokolba!"
Az ember reméli, hogy jó benyomást kelt majd. S ez még fontosabb olyankor (...), ha az embert a természet kevés természetes előnnyel ruházta fel.
A büszkeség a kudarc hírnöke!
A klasszikusok tanulmányozása nem olyan, mint egy modern levelező tanfolyam; nem egy létra, ami gyors sikerhez vezet! Az embernél sem a munkával eltöltött órák a fontosak, hanem az üres órák, a pihenés órái. Ez a tévedés mindnyájunkra jellemző.
Normális emberek olykor felettébb meglepő dolgokat követnek el, abnormális emberek pedig igen józanul és köznapi módon viselkednek. Úgy érzem, a legcélravezetőbb módszer, ha mindenkit összehasonlítok valaki ismerőssel. A világon igen kevés alaptípus van.
Intuíció az, amikor valaki elolvas egy szót, anélkül, hogy kibetűzné. Gyerek nem tud ilyet csinálni, nincs meg a kellő tapasztalata. De a felnőtt felismeri a szót, mert már gyakran látta.
A fiatalok azt hiszik, hogy az öregek mind ostobák; de az öregek tudják, hogy a fiatalok ostobák!
Általános emberi tulajdonság, hogy többet tételezünk fel önmagunkról a valóságnál!
A halottakról vagy jót vagy semmit. De a tényeket nem változtatja meg a halál.
Ha az ember bajban van, a másét is jobban észreveszi.
Mi sem lehet veszedelmesebb, mint az ifjabb nemzedék jó szándékú kísérlete, hogy segítségünkre legyen, és kinyilvánítsa együttérzését.
Amikor elérkezik az ideje, hogy számot adjak földi cselekedeteimről, nagy bajban lennék, ha csupán azt hozhatnám fel mentségemre: az igazságot tartottam szem előtt. Mert így óhatatlanul azzal kellene számolnom, hogy a magam számára is csupán igazságot remélhetek, semmi mást.
A rosszindulatú szóbeszéd felettébb helytelen, de olykor nagyon sok igazság búvik meg benne.
Lehet, hogy maguk modern fiatalemberek ki fognak nevetni, de amikor igazán nagy bajban vagyok, mindig elmondok magamban egy kis imát - akár séta közben az utcán, vagy amikor vásárolok az áruházban. És mindig kapok választ. Lehet, hogy csak valami jelentéktelennek látszó dologgal találkozom, aminek mintha semmi köze sem lenne a problémámhoz, de azért az a pici kis semmiség mégiscsak ott van.
Az emberek nagyon is egyformák, de szerencséjükre - talán - ezt maguk sem tudják.