Agatha Christie
Ahhoz, hogy lássuk valaminek az okát, a hatását kell tanulmányoznunk.
Minél hosszabb idő telt el, annál inkább öltik fel tényleges arányukat a dolgok. Ilyenkor látható egymáshoz való igazi viszonyuk.
Hiszek a benyomások fontosságában. Válságos helyzetben mindig akad egy pillanat, ami kilóg a többi közül, egy kép, ami megmarad, amikor az összes többi elhalványul.
Féltékenység... ez juttatja az embereket az ördög karmai közé... sőt ez maga az ördög!
Megjártad a poklot. Én is így voltam ezzel egyszer. Szerettem, váltakozva hittem és gyanakodtam, bizakodva félresöpörtem a kételyeket, amelyek alattomosan újra rámtámadtak... Ismerem ezt (...), mennyire ismerem. Van azonban még ennél is gyötrőbb pokol, az, amelyben veled éltem. Láttam a kételkedésedet, a rettegésedet tőlem, ami megmérgezte a szerelmünket.
A nagy idegfeszültség pillanataiban az agy valamilyen teljességgel érdektelen dologra összpontosít. Erre aztán sokkal később az elképzelhető legpontosabban emlékezik vissza, mintha annak a pillanatnak a feszültsége bevésődött volna a memóriába. Ez lehet valami lényegtelen apróság is, például egy tapéta mintája, mégsem lehet megfeledkezni róla.
A korabeli történész soha nem tud olyan hiteles történelmet írni, mint a későbbi emberöltők történészei. Ez ugyanis a valódi perspektíva megszerzésétől függ, így látják csak tulajdonképpeni arányaikban a tényeket. Mint minden más, ez is relativitás kérdése, ha nevén akarja nevezni a dolgot.
A szenvedés megacélozza a jellemet.
A lányok olyan ostobák, ha a szerelemről van szó - mintha számítana a szerelem. Egy év, két év és vége a nagy szenvedélynek! Minden férfi egyforma! De ezek a buta lányok ezt nem tudják.
Az embernek át kell esnie a kamaszkoron, szerencsére hamar vége van.
A gyerekek manapság sok mindent tudnak az élet dolgairól, (...) de a szemük ártatlan marad.
Az a fontos, hogy a munkáját kifogástalanul végezze az ember. Ha valaki igazán jó munkaerő, válogathat a helyekben. És minden helyen más-más életmódot tapasztal.
Arra törekszünk, hogy a gyerekeink sokáig gyerekek maradjanak."Ó, hiszen gyerek még" - mondjuk róluk, és azt hisszük, hogy ez előny. Pedig nem az. Az életben inkább hátrány.