Idézetek a vigaszról
Sose voltak barátaim, legalábbis nem közeliek. Talán ezért olvasok olyan sokat. A könyvek az igazi társaim.
Minden egyes seb egy újabb réteget képez védőpáncélunkon, amely így egyre erősebbé válik.
Minden próba mögött valamilyen nevelő szándék húzódik.
Ebben a hatalmas és olykor félelmetes világban csak a másokkal való kapcsolatunk teszi lehetővé, hogy ne érezzük magunkat annyira egyedül.
Míg mindent le nem rágtak rólad a tűrhetetlenné vált tények mindaddig vigasz a maholnap s a meghalás merő merénylet.
Ott találok rád, hol már nem reméllek, mikor már nem követlek, utólérlek, csak át kell lépnem sorsom peremén.
A zene az igazi társa lett (...), és ha felkel, már nyúl is a hifitoronyhoz, válogat a CD-k között, és már szól is a muzsika, hol vad rock, vagy punk, hol meg világvégét jelző, érfelvágós, depressziós, lelassult stílus.
A legsötétebb órákban az emberi lényeknek mindig sikerült megtalálniuk magukban a legnagyobb erőt.
Te győzz le engem, éjszaka! Sötéten úszó és laza hullámaidba lépek. Tünődve benned görgetik fakó szivüknek terheit a hallgatag szegények.
Nem nehéz észrevenni a különlegeset, ha sok szart hajigált az utunkba az élet.
Minden bánat, minden unalom elpárolog a lélekből, ha egy rögeszme balzsamos ellenszerével gyógyítjuk. Ti, akik már nem tudtok inni a gyönyör serlegéből (ahogyan azt minden időkben nevezik), kezdjetek el gyűjteni valamit, akármit (gyűjtöttek már falragaszokat is!), és megtaláljátok a színarany boldogságot - aprópénzre váltva. A rögeszme gondolattá magasztosult gyönyör!
Mégis, van, ami jobb, ha mindig csak lehetőség marad.
Az lehet erőt adó, ha rádöbbenünk, akármilyen szegények, betegek vagy öregek vagyunk, micsoda óriási kincs van a birtokunkban a tiszta tudatunk és értelmi képességeink révén. Még együtt vagyunk a világgal, és szellemi erőink révén még alakíthatjuk magunkat és kapcsolatainkat. Ez a perspektívaváltás gyógyír lehet a lehangolódás, a depresszió ellen. A remény záloga lehet, hogy ami bánt bennünket, az még megváltoz/tat/hat/ó.
Sok fanatikus a vallást is úgy használja, mint a részeges az italt. S ez éppolyan veszedelmes, mint az alkoholizmus: képes kiemelni az embert sorsából, fölemeli, lebegteti, látszatörömöket is ad... de utána vissza kell hullani lelkének megoldhatatlan gondjai közé.
Az embernek meg kell (...) találnia az egyensúlyt az életben maradás öröme és az átéltek miatti keserűség között.