Idézetek a vigaszról
Van, amikor a csend hangosabban beszél, és a legnagyobb vigaszt az nyújtja, ha valaki csak ott van mellettünk.
A szívembe temetem ezeket a dolgokat: azt, ahogy a kezem alatt érzem őt, azt, ahogy a számban megtelepszik az íze. Szükségem lesz rájuk, mint talizmánokra, hogy túléljek egy lehetetlen utazást.
Nem történik semmi, nem jön senki, te sem jössz már, nem értenek szót velem az utcák, minden sarkon valami kacatba botlok, ami rád emlékeztet, közben pedig próbálom megfejteni, hogy vajon a kötelesség, a kényszer vagy talán a túlzott ragaszkodás rémisztett meg annyira, hogy. Végül elindulok a lángossütödéhez, várok majd a soromra a koraesti, üvegtesti homályban, az lesz a tökéletes béke.
Mindenen van egy repedés. Azon keresztül jut be a fény.
Az egész életem nem más, mint folytonos várakozás, Öröm válik csalódássá, majd jön a lábadozás. De bármi történik, velem vagy, tartod a lelket bennem, A lelketlen világban ez az, ami elenged engem.
Nem is emlékszem, miért zokogtál akkor. Épp úgy, ahogy a szomorú alkonyoktól. Talán szerelemtől, szelíd szavamtól. Nem is emlékszem, miért zokogtál akkor. Odasimultam hangodhoz, kedves, és szerettelek.
A lényeg a győzni akarás! A való életben sem nyerhetünk mindig. Van, hogy nyerünk, és olyan is van, hogy veszítünk.
Egy szép napon egyszer csak elvonul a sötét felhő, mintha soha nem is létezett volna. Nem mindennapos jelenség, de előfordul, ráadásul sokszor látszólag minden ok nélkül. Nem történik semmi különös, csak eltűnik az árnyék.
Ahogy múlik az idő, mind több rés támad az életen. De ha az ember frissen tartja az emlékeit, nem száradnak be. Lehet belőlük annyi tapasztóanyagot dagasztani, ami a legveszélyesebb rések betöméséhez elegendő. És amíg be tudjuk tömni a réseket, addig nem süllyedünk el.
Zenéltünk, mert az Óceán nagy és ijesztő, zenéltünk, hogy az emberek ne érzékeljék az idő múlását; hogy elfelejtsék, hol vannak és kicsodák. Zenéltünk, hogy táncolhassanak, mert ha táncolsz, nem halhatsz meg, és Istennek érzed magad. És a zene, amit játszottunk, ragtime volt, mert ez az a zene, amire Isten táncol, amikor senki sem látja.
Amikor szeretsz engem, akkor úgy érzem, mintha Isten megbocsátaná nekem, hogy ilyen csődtömeg vagyok.
Voltaképpen elég, ha egyetlenegy valaki tudja az emberről az igazságot. Elég ahhoz, hogy az ember élni tudjon.
Válságos időkben az emberek - a vallásosak éppúgy, mint a pogányok - hajlamosak rá, hogy az ismerős, megszokott mozzanatokban keressenek vigaszt.
Ha sötét volt az éjszaka, kétszer olyan fényes lesz a nappal.
A dolgoknak először rosszabbra kell fordulniuk, mielőtt javulhatnának.
Facebook
Pinterest