Idézetek a szakításról
Elengedlek, de ne feledd, a rabod vagyok, drágám.
Szerelmes voltam belé, de nem annyira, hogy ez mindent megváltoztasson: csak ahhoz volt elég, hogy mindkettőnket meggyötörjön.
Hanyag vagyok; ezért nem ölt meg a szerelmi bánat. Egy év múlt el megint és én élek, mert arra számítok: ha élek, viszontlátlak.
Te és én nem vagyunk egyformák. Más világban élünk, mégis te tanítottad meg nekem, mi az igaz szerelem. Te mutattad meg, mit jelent törődni valakivel, és ettől én jobb ember lettem. Szeretném, ha ezt tudnád. Nincs bennem keserűség a történtek miatt. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy ami köztünk volt, igazi volt, és örülök, hogy legalább egy kis időre együtt lehettünk. (...) Talán egy pillanatra te is ezt érzed majd, visszamosolyogsz, és gyönyörűséggel őrzöd meg közös emlékeinket.
Az sem kevésbé szeretetteli, ha az ember felszámol egy olyan kapcsolatot, amely megalázó vagy kiüresedett. Nem az az igazán fontos, hogy kilépünk-e egy ilyen kapcsolatból vagy sem, hanem az, hogy milyen szeretettel és tiszteletteljesen cselekszünk, miután meghoztuk a döntésünket.
Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kivánlak.
Nekem most menni kell. Hogy szerettelek, érzed és tudod, de örökségül még egy jó tanács: Ne álmodj, kedves, az ébredés fájni fog.
Én nem törtem össze a szívedet, magad törted darabokra, s ezzel az enyémet is.
Egy tönkrement párkapcsolat igazságához csakis úgy juthatsz el, ha mindkét rossz "dristit" felismered! A sajátodat is. Mert egymást bűvöljük. Egy rossz párkapcsolaton akkor lehet túllépni, ha mindkét varázslót leleplezed. Tedd föl a kérdést: "én mennyit rontottam rajta?"
A válókereset beadása még nem jelent válást! Amíg azt ki nem mondják, addig puszta összezördülésről van szó a házastársak között, semmi egyébről.
De nem volt csók, mely mellettem marasszon, elhívtak téged csábítóbb falak! És lehet ősz, vagy lehet nyár... Az útak bezárultak az elmenő megett. Magaddal is örökre szakítottál, mikor el tudtál hagyni engemet!...
Emlékedre el- ejtettem egy tányért - most takaríthatok.
Vagy akik, ha már tudják, hogy nem szerelem az az árnyék, mi sávot húz szemeiken s gondolkodnak s elejtik egymás kezét szelíden, hadd keressen, amíg egy holtig-hű tenyérben meg nem pihen: azoknak a szerelme tetszik nekem.
Életreszóló távolmaradnivalónk lehet egymástól.
Elmúlt éveink illata ajtód előtt áll. Végtelen a végzet, nekünk ebből már nem marad, ha elviszi a szél.