Idézetek az önismeretről
Tulajdonságaid nem a bűneidet jelentik.
Az önismeret valójában azt jelenti: emberként élni. Felismerni, hogy nincsenek pozitív és negatív tulajdonságok.
Ami a lényeged, az láthatatlan szálakkal belül van elrejtve benned... mi ő? Ha közelebbről megszemléled, tetteid sugalmazója, más szóval: ő maga az élet, hogy úgy mondjam: az Ember.
Egy napló nem arra való, hogy nyomot hagyjunk a világban. Ellenkezőleg. A hajnal vagy az éjszaka csendjében épp ahhoz segíthet hozzá, hogy megszabaduljunk önmagunktól.
Az én tanítómesterem az élet volt, és keményen bebizonyította nekem, hogy nem körém építették a világot, hanem én pottyantam bele. Igyekszem ezt tudomásul venni és ezek szerint viselkedni.
Le kell menni a szakadékba, hogy megtaláljuk az élet kincseit. Ahol megbotlasz, ott találod a kincsedet.
Defekt bennem is van, benned is, mindenkiben. (...) Jobban izgat egy deviáns alak megformálása, mint egy teljesen rendben lévőé, és persze hálásabb is. Egy-egy ilyen átalakulásnál közelebb kerülök a saját szakadékaim mélységeihez is.
Másra haragudni mindig sokkal egyszerűbb, mint saját magunkat okolni.
A lélek nem születésétől fogva sötét. Először áttetsző, s csak aztán sötétedik, foltról foltra, minden alkalommal, amikor valami rosszat megbocsát magának az ember, mentséget talál rá, azt mondja magának, hogy hisz ez csak játék. És eljön a pillanat, amikor túlsúlyba kerül a sötét. Csak kevesen tudják ezt a pillanatot észrevenni, belülről nem érzi meg az ember.
Senki másban nem bízhatnak jobban az önökre legjobb hatással lévő színek tekintetében, mint saját magukban. Ösztönösen olyan színre vágyunk, amely jót tesz nekünk. Amit egyéni ízlésünknek nevezünk, az nem más, mint az őrangyalunk sugallata a ránk jó hatással bíró színek kiválasztását illetően.
A legtévedhetetlenebb tanácsadó bennünk rejlik, és úgy hívják: ösztön.
A kontroll bizony nehéz ügy. Ha túlzásba viszed, sosem leszel képes megismerni másokat. Ha túlságosan feladod, magadat nem fogod soha igazán megismerni.
Az ember rá sem jön, hogy megérett a változásra, amíg az be nem kopogtat az ajtaján.
A múltunk nem határozza meg, kik is vagyunk.
Ha felkel a nap, minden látható lesz. Nemcsak a szép - a ronda is. A tudat fényében előtűnnek a gyengeségeid, riasztó hitványságaid is... De nem baj! Legalább látod, mit hazudtál magadnak a homályban, mi betegített meg, és rájössz, hogy a Fény erősebb, mint a sötétség.