Idézetek az oktatásról
Micsoda képmutatás azt várni a gyerekektől, hogy fehér ingben ünnepeljék a nyaralás végét és az iskola kezdetét?
Aki meghatározza, hogy a fiatalok mit tanuljanak, mit tapasztaljanak - lássanak, halljanak, gondoljanak és higgyenek -, az egész nemzet jövőbeli sorsát kezében tartja.
A népek boldogsága - a közjólét - egyenesen magában a népnevelésben rejlik.
Az igazi tanár nemcsak hivatalnok, aki hivatalos teendőit elvégzi, hanem lelkipásztor is, akitől mindenki elvárja, hogy a reábízott lelkekkel törődjék, a kultúra harcosa is, akitől mindenki elvárja, hogy a kulturális haladás érdekében önként és ingyen dolgozzék és végül művész is, aki örökösen gondolatokkal foglalkozik.
Csak olyan kérdéseket szabad feltenni, melyekre válaszolni is tudunk. Ezzel a logikai igazsággal minden vizsgázó diák is tisztában van.
Nekem ne mondják el, hogyan kell a tangót táncolni, hanem állítsanak be oda, és mutassák meg, és járják végig velem a tangót először szabályosan, hogy miután nagyon tudom szabályosan, úgy tudjak szárnyalni, mint egy angyal. Ugye, tulajdonképpen ez az igazi tanítás.
Nem az életnek, hanem az iskolának tanulunk.
Nincs miért félned, hogy kárba vész a fáradságod: magadnak tanultál.
Azt sehol nem tanítják, hogyan kell egymással kommunikálni, gyereket nevelni, vagy azt, hogy a párkapcsolatban felmerülő problémákat hogyan kell megoldani. Pedig ez a legfontosabb. Megtanulunk írni, számolni, de hol kell nekünk a gyökvonás az életben? Mennyivel fontosabb lenne tudni azt, hogy miként teremtsünk békét magunkban és magunk körül?
Az egyetem felemészti (...) az emlékeket, és az ottani élmények megváltoztatnak bennünket. Ha akarjuk, ha nem, megtesszük az első lépéseket a felnőttkor felé. Döntenünk kell, kik vagyunk és mi lesz belőlünk. Valami nagyobb és jobb felé száguldunk.
Jó oktató csak az lehet, aki a tudományos munkában is naprakész, aktívan foglalkozik a nyelvtudománnyal. És fordítva: nem lehet a tanítványok serkentő frissessége, új meglátásai, gondolatai nélkül nem elfásulva-elszürkülve, hanem friss szellemmel vizsgálni a szűkebb értelemben vett tudományos kérdéseket.
Az iskola az a hely, ahol megállapítják a gyerekekről, hogy buták vagy okosak, illetve lusták vagy szorgalmasak, és hogy engedelmesek-e vagy kezelhetetlenek.
Törekednem kell rá, hogy ne legyek még annál is ostobább, mint amilyennek Isten teremtett.
Az iskolában lehet, hogy elfogadták a győzteseket és a veszteseket is. Az élet azonban nem ilyen. Az iskolában kijavíthatod a rossz jegyeket, és annyi időt kapsz a helyes válasz megtalálására, amennyit csak akarsz. Ennek azonban semmi köze nincs a valós élethez.
A fiatal embereknek (...) az életnek kell tanulniuk, és ebben egyaránt benne foglaltatik a test edzése és az elme csiszolása.
Facebook
Pinterest