Idézetek az oktatásról
A magyar középfokú oktatás, de jelentős mértékben a felsőoktatás is "információátadásra" rendezkedett be: arra, hogy egy-egy diszciplína bemutatásakor (...) csak olyasmiről beszéljen, ami megoldott, ami "biztosan" tudható, és hallgasson a nyitott, a megoldatlan kérdésekről. Holott a jó tudóst nem a kerek és zárt tudás, hanem a problémaérzékenység, az evidenciákra való rákérdezés bátorsága jellemzi. A tudomány valódi szépségeit ugyanis csak akkor látja meg egy fiatal, amikor már "benne van" - és ösztönzést kap erre a bekapcsolódásra, amikor azt érzékeli, hogy tele vagyunk olyan kérdésekkel, amelyeknek megoldása az új generációkra vár.
Néhányan oktatásban részesülnek főiskola nélkül is; a többiek megkapják, miután kijöttek onnan.
A legkiemelkedőbb tanárnak se lehet mindig igaza.
Azt hiszem, hogy az egyetlen reményünk a jövőre egy új emberi ökológiai felfogás elfogadása, amelyben elkezdjük újraalkotni koncepciónkat az emberi képesség gazdagságáról. Oktatási rendszerünk úgy bányászta eddigi elméinket, mint egy külszíni fejtés: egy bizonyos nyersanyagért. A jövőben ez nem lesz elég. Újra kell gondolnunk az alapvető elveket gyermekeink oktatásával kapcsolatban.
Az iskolai tanulás nem is a jegyek, vagy az aktuális tananyag miatt fontos, hanem az agy tornáztatása miatt.
A legnagyobb jutalom egy diáknak nem a jó osztályzat, hanem ha a tanára hajlandó meghallgatni őt.
A legtöbb ember számára az oktatás azt jelenti, hogy a fiatalokat megpróbáljuk egy átlagos felnőtthöz hasonlóvá tenni.
Egy tanárnak minden körülmények között morális példát kell adnia. Nem cselekedhet másként.
Az ember két dolgot szerethet a tanári pályán: a diákjait és a szaktárgyait. Ha e kettő megvan, nem kell különbet kívánni.
Tanítani jó dolog, de szerintem csak akkor lehet igazán jól tanítani, ha az ember maga is kutat. Ugyanis a tanítás öröme és lelkesedése összefügg az új információk megszerzésével. Nem baj, ha valaki nem olyan eredményes, látszólag kevésbé megbecsült kutató, akkor is jól tudhat tanítani, ha megéli kutatásában az újdonság és megismerés belső örömét.
Igazán csak az anyanyelvén tud az ember tanítani. Csak ebben tudja átadni azokat a rendkívül finom érzelmi tartalmakat, ami a tanítással jár. Enélkül egyszerűen nem érdemes belekezdeni.
Minden érdekessé válik, ha elég mélyen elmerülünk benne.
Diáknak sokat kell tanulni, tanárnak még többet.
Az egyetlen dolog, amit megtanultam a középiskolában, hogy az emberek nagyon erőszakosak.
Az internet a világ legnagyobb osztályterme.
Facebook
Pinterest