Grétsy László
1932. február 13. — magyar nyelvész, főiskolai tanár és televíziós személyiség
Te mező, kitehetik őzemet!
Az utcanévtáblák, azon kívül, hogy mindegyikük felidéz, megjelöl egy bizonyos utcát, utat, teret stb., együtt, együttesen nagy értékű kordokumentumok, amelyek népünk múltját rejtik magukban, s őrzik meg őket számunkra.
A nyelv (...) belső változásait általában nem lehet megváltoztatni. A nyelv (és vele együtt a nyelvszokás) nagyobb úr, mint a nyelvész.
Én bízom abban, hogy nyelvünk, mint a folyó, kiveti magából mindazt, ami káros. Amit pedig felold, azt részévé teszi.
A derűs ember boldogabban él, mint akinek fejében örökösen vészjósló, komor gondolatok kavarognak, s figyelme a jelen és a jövő megítélésében is szinte mindig csak a már meglevő, valamint a bekövetkezendőnek, elkerülhetetlennek vélt bajok, sérelmek, bosszúságok körül forog.
Akár kevésbé, akár jobban ismert az ember, jó, ha tudja, hogy nem ez teszi az életét értékessé.
Jó oktató csak az lehet, aki a tudományos munkában is naprakész, aktívan foglalkozik a nyelvtudománnyal. És fordítva: nem lehet a tanítványok serkentő frissessége, új meglátásai, gondolatai nélkül nem elfásulva-elszürkülve, hanem friss szellemmel vizsgálni a szűkebb értelemben vett tudományos kérdéseket.